A hidegháború lezárásakor meghirdette a történelem végét. Most az ukrán válsággal kapcsolatban a Szabad Európa Rádió kérdéseire válaszolt Francis Fukuyama, a Stanfordi Egyetem oktatója.Nagyon komoly kettősjátszmát űz jelenleg Vlagyimir Putyin, magyarázta az orosz-ukrán konfliktust a történész. Szerinte az orosz elnök eléggé alacsonyan tartja a kelet-ukrajnai intervenciót ahhoz, hogy ne kapjon túl nagy figyelmet a Nyugattól. Meglehetősen sikeresen is csinálja ezt, de eszkalálni is ugyanilyen hatékonyan tudná a helyzetet, ha akarná. Erre ő maga figyelmeztette Jose Manuel Barrosót, amikor arról beszélt, hogy két hét alatt el tudná foglalni az ukrán fővárost. Bár egy ilyen forgatókönyvet senki nem vesz komolyan, Fukuyama azért észben tartaná.
Ahogy azon is sürgősen gondolkozni kezdene, hogyan lehetne komoly katonai felszerelést telepíteni Ukrajnába. Ez ügyben azonban a németek és az Egyesült Államok is csak húzzák az időt. A NATO-nak kellene végre újra katonai szövetségként viselkednie. Fukuyama szerint ugyanis a külső agressziót elszenvedő országok védelme helyett már évtizedek óta csupán valamiféle demokratikus klubként működik az Észak-atlanti Szövetség.
A válság egyik sarkalatos pontját, az orosz befolyással szembeni európai érzékenységet a gázzal hozta összefüggésbe. Mivel Európa sokat dolgozik az alternatív megoldásokon, maga Ukrajna már jóval kevésbé sebezhető, mint akár csak pár évvel ezelőtt. Világviszonylatban azonban még többet dolgozna az ügyön Fukuyama. Mert ugyan ma már az Egyesült Államok az egyik legnagyobb természetes gáz előállító, de a piac még koránt sincs teljesen kiépítve. Valójában az orosz gázzal szembeni nyugati függés oldására tett lépéseket már hamarabb el kellett volna kezdeni. Az ukrán válság miatt ugyanakkor nemcsak a gázkérdés irénti érdeklődés, de a kezdeményezőkedv is biztosan növekedni fog.