Ezért foglalták el olyan könnyen a Krímet az oroszok

Egy moszkvai székhelyű elemző cég az Egyesült Államokban adta ki azt a könyvet a napokban, amely az oroszok ukrajnai sikereivel kapcsolatban keresi a válaszokat.

A “Brothers Armed: Military Aspects of the Crisis in Ukraine”, azaz “Testvérek fegyverben: Az ukrajnai krízis katonai szempontból” címmel adott ki egy könyvet a The Center for Analysis of Strategies and Technologies (CAST) nevű magán agytröszt, mely a Szovjetunió felbomlásától a Krím elfoglalásáig tartó időszakot magyarázza.

Művükkel a széleskörű érdeklődést szerették volna kielégíteni, ugyanis a két ország közötti konfliktust meglepően sok ember követte figyelemmel az USA-ban is, akikben rengeteg megválaszolatlan kérdés merült fel.

A Szovjetunió felbomlásával Ukrajna hadserege vált a világ negyedik legnagyobb fegyveres erejévé és több atombombája volt, mint Franciaországnak és Nagy-Britanniának összesen. Ezt követően azonban egy máig tartó zuhanás kezdődött, aminek köszönhetően idén márciusban kijevi hivatalos források elismerték, csupán 6000 harcképes katona van az országban és a repülők csupán 15 százaléka fogható hadra – írja a The Moscow Times.

A könyv sorra veszi az ehhez vezető utat, kezdve a szétválással, a krími flotta feletti vitákkal folytatva. Kifejtik, milyen alapvető hibákat követett el Kijev, kezdve azzal, hogy a hadsereg javát keleten állomásoztatták, 2004 óta kilenc honvédelmi miniszter váltotta egymást, és olyan megszorításokat eszközöltek, mellyel nem csak a felújításra vagy a karbantartásra, de sokszor a laktanyák villanyszámláinak kifizetésére sem volt pénz.

Eközben az orosz hadsereg mérete óriási maradt és a 2008-as grúziai háború óta mélyreható reformokat is végrehajtottak. Ezzel megnőtt a technológiai színvonala a seregnek és kifejezetten a gyors reagálású egységek aránya nőtt meg. 2011 óta pedig speciális célokra új, elit egységeket képeztek ki, melyeket a nemzetközi sajtóban “kicsi, zöld emberkéknek” hívnak.

Külön kitér a könyv a két ország kapcsolatára a Krím-félsziget szemszögéből, mely hol határozottabban, hol kevésbé volt jelen a politikai tárgyalásokban attól függően, mennyire volt oroszbarát vezetés Kijevben. Eközben persze az orosz szimpatizánsokat is támogatták a félszigeten, hogy minél békésebb és gyorsabb lehessen az annexió.

Hiánya a műnek, hogy nem taglalja a kelet-ukrajnai eseményeket, bár a szerzők szerint gyorsan kellett dolgozniuk. Az orosz kiadást jövőre tervezik.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez