Hazaszeretetre nevel az első kirgiz blockbuster

A film a XIX. századi Kurmandzsan Datka történetét meséli el. Kurmandzsan egy elrendezett házasság elől menekült el és útja végére az Alaj-felvidék vezetője lett. Uralkodása során ő vezette a harcokat az orosz birodalmi erők ellen, majd a béketárgyalásokat is, mikor azok már elkerülhetetlenek voltak. A béke érdekében még saját fiát is kész volt feláldozni.
A nagyszabású projektnek azonban kritikusai is akadtak. Vannak, akik csak a procedúrában találnak problémákat. A Foundation for Progress agytröszt feje, Adil Turdukolov szerint dicséretes, hogy a kormány támogatni kívánja a filmművészetet, de ezt más eszközökkel kellett volna megtennie. Továbbá nem írtak ki nyilvános pályázatot a rendező személyére, valamint meg sem próbáltak piaci forrásokhoz jutni.
Mások azonban úgy gondolják, hogy ezt az összeget (körülbelül 312 millió Ft) a szegénység kezelésére kellett volna költeni. Orunbek Samidinov, egy osi ügyvéd szerint olyan problémák kezelésére lehetett volna ezt az összeget fordítani, mint a csökkenő külföldi befektetések, a rossz energiaellátás vagy az egyre nagyobb függés Oroszországtól.
Csolpon Idriszovát, az Aitysh Film stúdió szóvivőjét is idézte a The Moscow Times, aki szerint igenis szükség van a filmre, mert „Sajnálatos módon a mai kirgiz fiatalok nem ismerik a történelmünket […] A film a következő generációk vizuális öröksége lesz, egy kísérlet lángra lobbantani a hazaszeretet az ifjú kirgizek között, történelmünk megóvása és hőseink nevének megőrzése a cél.”
Orunbek azonban úgy véli, hogy „Egy újabb Kurmandzsan Datkára volna szükség, aki előre viszi nemzetünket.”