Augusztus 22-25 között, Oroszország szerte összesen 1600 főt kérdeztek meg a szociológusok a Krím-félsziget visszacsatolásával kapcsolatban. A felmérés szerint 30 százalék változatlanul igazságosnak tartja a márciusi eseményt, és ahogy akkor, ma is 37 százalék melle dagad a hazafiúi büszkeségtől. A többi mutató azonban változott: négy hónap alatt 23-ról 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiket örömmel tölt el a Krím visszaszerzése. Márciusban 47, most már csak 40 százalék hagyja jóvá a politikai vezetők döntéseit.
Tavasz óta az Ukrajna reakciójával kapcsolatos vélemények is finomodtak. Nyár végén, a korábbi 17 százalékkal szemben, már csak az orosz társadalom 9 százaléka gondolja úgy, hogy Kijevnek nincsenek rossz érzései a dologgal kapcsolatban. Azoknak az aránya is emelkedett, 12 százalékkal, akik szerint ez növeli az ukránok Oroszországgal szembeni antipátiáját.
Mindezekkel együtt a legjelentősebb változás a félszigetnek nyújtandó segítséggel kapcsolatos. Miután a szociológusok ismertették, hogy az új terület integrálása a fizetések, a nyugdíjak és a szociális juttatások mértékének csökkentésével, illetve az árak növekedésével jár, kiderült, egyre kevesebben áldoznák fel szívesen saját bevételeiket. Míg márciusban csak 19 százalék tagadta volna meg a személyes támogatást, ma már 28 százalék. Előre meghatározott segítségre azonban, ahogy akkor, ma is 33 százalék áll készen.