Hosszú idő után tegnap újra összeült az ukrán kérdést rendező kontaktcsoport Minszkben, amiről Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin még a múlt héten egyezett meg. A tárgyaláson részt vett Mihail Zurabov, kijevi orosz nagykövet, Leonyid Kucsma, Ukrajna korábbi elnöke, Heidi Tagliavini, az EBESZ képviselője, valamint az oroszbarát szakadárok részéről Andrij Purgin, a Donyecki Népi Köztársaság alelnöke és Alekszej Karjakin, a Luhanszki Népi Köztársaság egyik vezetője.
A felkelők az ukrán válság történetében tegnap ismertették először, mit is követelnek Kijevtől: a hadműveletek leállítását, fogolycserét, amnesztiát a politikai foglyoknak és a harcokban résztvevőknek, a megfelelő életkörülmények és infrastruktúra visszaállítását Kelet-Ukrajnában, a menekültek hazatérésének biztosítását, a Donyecki és Luhanszki Népi Köztársaság különleges státuszának elismerését és az ottani választások lehetővé tételét, különleges őrség, illetve fegyveres alakulatok felállítását területükön, ezenkívül a helyiek hivatalos nyelvként használhassák az oroszt, külpolitikai kapcsolatot ápolhassanak Oroszországgal és a Vámunióval. Ha Kijev mindezt teljesíti, a szakadárok készek garantálni Ukrajna politikai, gazdasági és kulturális egységét.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a fogolycserét és a humanitárius kérdéseket illetően nem nehéz kompromisszumot találni, az egyesség többi részlete azonban már jóval bonyolultabb.
Vagyim Karaszev, a Globális stratégiák Kijevi Intézetének igazgatója, a Kommerszant ma reggeli cikkében elmondta, Kijev aligha adja meg a különleges státuszt Kelet-Ukrajnának az október 26-án rendezendő parlamenti választásokig. Ami után azonban egyáltalán nem kizárt, hogy autonómiát kapnának a területek.
Andrej Kortunov, a Nemzetközi ügyekkel foglalkozó orosz tanács igazgatója, ugyanebben a cikkben szintén beszélt az esetleges autonómiáról, ő viszont a föderációs megoldást nem tartja lehetségesnek. Szerinte a fegyveres alakulatok legalizációja a legkényesebb kérdés, nem valószínű, hogy ezt Kijev teljesítené. Ezenkívül a külpolitikai elképzeléseket is nehezen megvalósíthatónak tartja: Ha az orosz kapcsolatok megóvásáról és a keleti területek gazdaságával kapcsolatos uniós tárgyalásokról van szó, akkor különösebb probléma nem valószínű. Ha viszont Kijevtől eltérő külgazdasági kapcsolatokat szeretnének kiépíteni, az aligha kivitelezhető egy egységes államon belül.
A Moszkvai Carnegie Intézet igazgatója, Dmitrij Trenyin arra is felhívta a Kommerszant figyelmét, hogy a követelések nem különböznek a Kreml álláspontjától. Moszkvának egy olyan kelet-ukrajnai terület létrehozása áll érdekében, amelyen keresztül megvétózhatja Kijev külpolitikai döntéseit. Mindenekelőtt Ukrajna esetleges NATO csatlakozásáról, illetve az Egyesült Államokhoz fűződő partneri kapcsolatáról van szó, amely lehetővé tenné amerikai csapatok beengedését az országba. A második legfontosabb kérdés számára a gazdasági kapcsolatok megőrzése Kelet-Ukrajnával, amit szorosan követ az orosz nyelv védelme. Ezek érdekében nem valószínű, hogy bevonulna Ukrajnába az orosz hadsereg. Az eddigi események ugyanis a szakadárok tárgyalási pozícióinak megerősítéséhez elegendőek voltak. Moszkvának nem érdeke Ukrajna szétszabdalása, sokkal inkább semleges státuszának fenntartása.
Ha azonban Kijev nemet mond a semlegességre, akkor bármilyen kompromisszumos megoldásra keresztet lehet vetni. Moszkva ugyanis nehezen tűrné a NATO közeledését határaihoz. A Kommerszantot egy orosz diplomáciai forrás tájékoztatta erről.
Nem tudni, hogy a fentiek közül mi és hogyan valósul meg. Mindenesetre a felek kaptak pár napot, hogy átgondolják álláspontjaikat. A kontaktcsoport következő ülését szeptmber 5-én tartja, adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.