Poszt-szovjet tudományos csodák

2014-ben nyolc orosz tudós is felkerült a Reuters  legbefolyásosabb kutatókat tartalmazó listájára. Nevük talán nem annyira ismert, de hatásuk a különböző tudományokra globális és páratlan.

A Russia Beyond the Headline készített egy rövid listát a legjelentősebb orosz találmányokról, melyek a Szovjetunió felbomlása után születtek.

 

Szupernehéz elemek

 

Már a szovjet időkben nagy versengés volt az orosz tudósok részéről, hogy minél több új, un. szupernehéz elemet alkossanak a periódusos rendszerbe. A hat legnehezebb elemet 2000-2010 között a Flerov Laboratórium hozta létre. Közülük kettőt, a Fleroviumot (114) és a Livermoriumot (116) már hivatalosan felvettek a periódusos rendszerbe, míg a többi elbírálás alatt áll.

Szergej Dmitijev, az intézet vezetője szerint ez “nem csak a periódusos rendszer bővítéséről szól […] hanem új anyagok létrehozásáról is.” A tudós bízik abban, hogy új anyagokból teljesen új technológiák születhetnek, melyek például tartósabb űrruhát és hosszabb élettartamú vagy örök életű akkumulátorokat is eredményezhetnek.

 

“Szupermágnesek”

 

Az 1990-es évek elején az Orosz Nukleáris Intézet Alekszandr Pavlovszkij vezetésével minden addiginál erősebb mágneses teret szerettek volna létrehozni, mely sikerült is, egy 28 megagaussz értékű volt. Ez több milliószor erősebb, mint a Föld mágneses tere.

Ennek segítségével az un. szupravezetők tulajdonságait lehet vizsgálni, melynek köszönhetően biztonságosabb nukleáris erőművek épülhetnek, az elektromos áramot veszteség nélkül vezető vezetékek és az áramot szinte korlátlanul tároló akkumulátorok készülhetnek.

 

Megoldás az olaj- és gázmezők kiapadására

 

Közhely, hogy a következő 50-100 évben az összes földgáz és kőolajmező kiapad és a ma ismert civilizáció szinte megszűnik létezni. Orosz tudósok azonban ezt másképp látják. Vlagyimir Kucserov vezetésével kutatók felrúgták azt a teóriát, miszerint az említett energiahordozók csupán biológiai anyagból keletkezhetnek. Szerintük az mesterséges anyag esetén is lehetséges és a földköpeny 100-150 kilométeres mélységében ehhez adottak is a feltételek. “Ezt a módszert kidolgozva szinte végtelen mennyiségű földgázforráshoz tudnánk jutni.” – nyilatkozta Kucserov.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez