Augusztus 7-e óta az EU, Ausztrália, Norvégia, Kanada és az Egyesült Államok hús-, tejtermékek valamint a zöldségek és gyümölcsök exportja Oroszországba. Ez volt Moszkva válasza a nyugati szankciókra, azonban a világ egyik legnagyobb élelmiszer importőreként a keresletet más forrásokból kell majd kielégíteni.
Az Eurasianet.org értesülései szerint a teljes orosz fogyasztás 25 százaléka származik külföldről, ami 43 milliárd dollárt jelent. Ennek 75 százaléka származik a fent említett országokból, a maradék főleg a volt szovjet tagköztársaságokból.
Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter nyilatkozata szerint, Moszkva már felvette a kapcsolatot az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaival, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal a probléma megoldására. Emellett a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) országai is felmerültek alternatív forrásként.
Korábban Kazahsztán csokoládé exportja többszörösére nőtt, miután Moszkva betiltotta az ukrajnai termékek importját. Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán gyümölcstermelői joggal remélhetik, hogy előnyös számukra a most előállt helyzet.
Az új helyzetnek komoly, hosszútávú hatásai is lehetnek, ugyanis a korábbinál jobban összehangolhatja gazdaságaikat és az Eurázsiai Gazdasági Unió felé terelheti az érintett országokat.