Dmitrij Kozak, orosz miniszterelnök-helyettes a The Moscow Times-nak elmondta, ha magánbefektető építené meg a hidat, úgy a kivitelező profitra akar szert tenni, ezért hídpénzt kell majd fizetni az azt használóknak. A másik alternatíva szerint a teljes befektetést az orosz állam állná, ami viszont nagyon megterhelné a központi büdzsét.
Kozak korábban még kelképzelhetetlennek tartotta a magáncégek részvételét a híd felépítésében. Ahogy azt is ő nyilatkozta, híddíjat csak más közvetlen, szárazföldi útvonal létrejötte esetén szednének. Jelenleg azonban csak a légi és vízi közlekedés adott.
Kozakkal ellentétesen nyilatkozott azonban Anton Sziljanov, pénzügyminiszter, aki egyáltalán nem tartja elképzelhetetlennek az autós közlekedés díjhoz kötését. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Jóléti Alap állná a beruházás 40 százalékát, a teljes összeg előreláthatólag 200-250 milliárd rubel lesz.
A legelső becslések még csak 50 milliárd rubelre tették a híd megépítésének költségeit. A jelek szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy minden idők legdrágább orosz hídja fogja összekötni a Krímet az orosz szárazfölddel.
Moszkva további beruházásokat is tervez a márciusban annektált Krím-félsziget infrastruktúrájának felfejlesztése érdekében. 2020-ig közel 620 milliárd rubelt terveznek erre költeni.
A múlt héten nagy port kavart az orosz közvéleményben a híd. Oleg Korsunov, a Szövetségi Büntetés Végrehajtási Szolgálat vezetője egy a Kommerszant napilapnak adott interjújában megemlítette annak a lehetőségét, hogy rabokkal építtetnék fel a hidat. Ezt azonban a szolgálat sajtószolgálata később megcáfolta.