„Fantasztikus, hogy a vállalat részvényesei lehetőséget kaptak, hogy visszakapják veszteségüket” – jelentette ki tegnapi nyilatkozatában Mihail Hodorkovszkij, Oroszország egykori leggazdagabb embere és a Jukosz volt vezetője, miután nyilvánosságra került, 50 milliárd dollár kifizetésére kötelezik az orosz államot.
A vállalat javainak kisajátításáért kirótt pénzbírságra azonban még sokat várhatnak a részvényesek, ami ráadásul nem is biztos, hogy valaha megérkezik hozzájuk.
A hágai bíróság döntése nem befolyásolja különösebben az orosz gazdaságot, nyilatkozta Natalia Lebegyeva, pénzügyi szakértő a Dozsgy, orosz ellenzéki televízió tegnap esti híradójában. Ezt egyrészt az összeg hozzávetőleges értékére és a piaci reakciókra alapozta. Oroszország külső adóssága együttesen körülbelül 54 milliárd dollárra tehető, amihez viszonyítva a mostani büntetés magasnak számít, akárcsak, ha az ország éves, körülbelül 770 milliárdos büdzséjét vesszük alapul. Kritikusnak azonban egyáltalán nem nevezhető. Ezenkívül azt is elmondta, hogy a mutatók szerint a piacok nem számítanak arra, hogy az orosz állam kifizetné ezt az összeget. Ha lassulást is mutatnak a számok, azok inkább a nyugati szankciókkal hozhatók összefüggésbe. Akárhogy is, a döntést mindenképpen egy elhúzódó folyamat követheti, mondta Natalia Lebegyeva.
Ezzel az állítással Loukas Mistelis is egyet ért. A londoni Queen Mary Egyetem Nemzetközi Arbitrázs Intézetének igazgatóját a Szabad Európa Rádió kérdezte, milyen lehetőségei vannak Moszkvának. Az orosz állam nem fellebbezhet, de vitázhat a döntéssel szemben. Ez az eszköz pedig akár törölheti is azt, ha például valamilyen jelentős szabálysértést találnak a perben, ám ez elég ritkán szokott előfordulni.
Ha Oroszország megtagadja a kifizetést, annak különböző következményei lehetnek, amelyek leginkább hiteleit befolyásolhatják. A Jukosz részvényesei ugyanis mindenhol, ahol csak lehet nyomást próbálnak majd gyakorolni Moszkvára. Hogy ez a módszer akár hatékony is lehet, azt egy német üzletember esetével bizonyította a londoni szakember.
Franz Sedelmayer 1991-ben alapított a belügyminisztérium szentpétervári igazgatóságával egy vegyes vállalatot, belevonva egy kúriát. Az épületet azonban négy évvel később átadták az elnöki adminisztrációnak, amelyért a német férfi kártérítést követelt. Az 1998-ban megítélt 2,3 millió dolláros összeget azonban csak 2008-ban, hosszú, többfordulós huzavona után sikerült kicsikarni Oroszországtól.
Ezen az alapon a Jukosz olyan kereskedelmi vagyonán keresztül gyakorolhat nyomást Moszkvára, mint például az Aeroflot, amelyben 51 százalékos részesedése van az orosz államnak. Akárhogy is, hosszú ideig, legalább 10-12 évég még biztosan várniuk kell a részvényeseknek az összeg megérkezéséig.