Ezért illúzió az Oroszországgal szembeni szankció

Az ukrán válság kirobbanása óta több lépcsőben vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben. A maláj gép csütörtöki lelövése után újabb büntetőintézkedésekről tárgyal az Európai Unió. Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik a módszer hatékonyságát.

A maláj gép miatt kiadott újabb orosz ellenes szankció egyik kulcspontja a fegyverembargó, pontosabban a két Mistral típusú hadihajóról szóló francia-orosz szerződés. Franciaország 2011-ben kötött 1,2 milliárd eurós szerződést Oroszországgal, amelynek már a második fele is közel jár a teljesítéshez. Mennyire hathatnak a szankciók az európai-orosz gazdasági egymásrautaltság rendszerében?

Csütörtök óta több európai felsővezető, például a brit miniszterelnök, a német kancellár, a litván államfő, stb, emlegette, Franciaországnak fel kellene mondania a Mistral szerződést. Francois Hollande azonban nem hajlik erre. „Már majdnem kész a hajó, kiszállítása októberben esedékes” – mondta hétfőn este riporterek egy csoportjának a francia elnök. Ráadásul az oroszok már fizettek, idézi a The Wall Street Journal ma reggeli cikke Hollande-t. Azt azonban még hozzátette, a szevasztopoli kiszállítást befolyásolja az oroszok viselkedése.

A franciák szerint a harmadik típusú büntetőintézkedések, amelyek az orosz gazdaság energia és védelmi szektorait érintenék, az európai ipart is jelentősen sújtanák. Hollande szerint, ha már kellenek a szankciók, akkor azok a jövő szerződéseire vonatkozzanak.

Az európai vezetőket azonban nem a francia gazdaság, hanem az oroszoknak szállítandó új fegyver aggasztja igazán. Carl Bildt, svéd külügyminiszter tegnap azt mondta, nehezen volna védhető, ha a jelen helyzetben bárki fegyvereket adna el az oroszoknak.

A The Wall Street Journal cikke pedig arra mutatott rá, hogy haditengerészeti eszközökről van szó, ráadásul olyanról, amely két foci pálya hosszúságú, és amely nem kevés hadieszköz és katona szállítására képes. A cikk szerint a 2008-as Grúz-orosz háborúban egy Mistral típusú hadihajó 40 perc alatt el tudta volna foglalni Grúziát.

Azt, hogy minderről mit gondol Moszkva, azt valamelyest a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikke világítja meg. Az írás Dmitrij Rogozinra, az első miniszterelnök-helyettesre hivatkozik, aki szerint a szerződés felbontása százszor kevésbé érintené Moszkvát, mint Párizst. Már azért is, mert az orosz félnek lehetősége van arra, hogy a már kifizetett összeget visszakérje és ők maguk is tudnak Mistral típusú hadihajót építeni. Rogozin abban is egyet ért a franciákkal, hogy a szankciók valójában nem Oroszországot, hanem az európai ipart és az Európán belüli kapcsolatrendszert sújtaná igazán.

Feltehetően az ukrán-orosz szerződésre is igaz a francia példa, jelentették hétfőn munkatársai Vlagyimir Putyinnak. Ukrajna ugyanis Ah-140-es repülőket készít Oroszországnak. A kétoldalú hadiipari együttműködést azért nem valószínű, hogy felmondaná Kijev, mert jól tudja, alkatrészeiket az oroszokon kívül nem használja senki.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez