Az ukrán válság robbanása óta fél szemünket folyamatosan Moldován tartjuk. A szintén az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állam a kezdetektől aggódik, Ukrajnához hasonló sorsra jut. Ezt elsősorban a Dnyeszter-menti terület miatt gondolják sokán, amely 2006-ban referendumban döntött, Oroszországhoz csatlakozna.
Chisinau június 27-én aláírta Brüsszelben a társulási megállapodást, amire július 18-án meg is érkezett az orosz válasz. Az Orosz Mezőgazdasági Felügyelet július 21-től ideiglenes korlátozást vezetett be a moldovai importra. Egészen pontosan tilos Oroszországba szállítani friss almát, körtét, birsalmát, barackot, meggyet, cseresznyét, nektarint, szilvát, valamint gyümölcs-, és zöldség konzervet, illetve továbbtart a bor importtilalom is.
A mostani embargó gyakorlatilag meg sem kottyan Oroszországnak, Moldovának már annál inkább, magyarázta a Vedomosztyi ma reggeli cikkében Pavel Grudinyin moszkvai szakértő.
A Föderációs Vámszolgálat adatai szerint ugyanis a tavalyi 210.600 tonnás moldovai árubehozatal jóval kevesebb a lengyelnél, vagy a kínainál, ami mindössze 0,2 százalékban részesül az orosz áruforgalomból. Moldovát azonban jelentősen sújtja az embargó, hiszen számára Oroszország a második legfontosabb kereskedelmi partner. A szakértő szerint szerezhet ugyan új partnereket, de nekik csak új útvonalakon, jóval olcsóbb áron értékesítheti termékeit.