“Az orosz rádióműszaki egységek a szerencsétlenség napján, csütörtökön bemérték a Buk-M1-es légvédelmi rakéták irányítására szolgáló Kupol radarállomás működését mintegy 30 kilométerre a kelet-ukrajnai Donyecktől” – közölte az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata. Donyeck nem messze található az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg összecsapásainak térségében történt szerencsétlenség helyszínétől.
Az orosz minisztérium szerint a fedélzetén 283 utassal és 15 főnyi személyzettel csütörtökön Kelet-Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító útvonalának egy szakasza két üteg Sz-200-as nagy hatótávolságú és három üteg Buk-M1-es típusú közepes hatótávolságú ukrán légvédelmi rakétarendszer csapásmérő övezetében volt.
Az orosz tárcánál hangsúlyozták, hogy a Buk-M1 rakétavédelmi rendszer műszaki háttere lehetővé teszi az információcserét a légi célokról egy hadosztály ütegei között. “Ennélfogva bármelyik ütegből indíthattak rakétákat: a Donyecktől északra 8 kilométerre lévő Avgyejevkából, illetve a kelet-ukrajnai nagyvárostól 25 kilométerre keletre lévő Gruzszko-Zarjanszkoje településtől is” – közölték Moszkvában.
Az orosz védelmi minisztérium emellett pénteken cáfolta, hogy az orosz légvédelemnek és légierőnek köze lehetett volna a malajziai légitársaság Boeing-777-es utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai katasztrófájához. “Július 17-én az Oroszországi Föderáció légvédelmének eszközei az adott körzetben nem tevékenykedtek, és az orosz légierő gépei a Donyeck megyével határos oroszországi területeken nem hajtottak végre repüléseket” – tudatta a sajtóosztály. A tárca a légi szerencsétlenség gondos és a lehető legteljesebben nyilvános nemzetközi vizsgálatára szólított fel.
Kijev feltételezése szerint viszont a malajziai utasszállító gép lezuhanását az okozta, hogy egy Buk típusú rakétával eltalálták. Az elhárítás július 17-én szerzett tudomást arról, hogy a rakétarendszert a Luhanszk megyei Szuhodolszk település közelében vették át, ahonnan Donyeckbe szállították. A szeparatisták a Buk-M-mel együtt kaptak három darab Gvozgyika típusú önjáró tarackot is. Más, az orosz fegyveres erők tisztjei és a szakadárok között lehallgatott beszélgetésekből az SZBU szerint az is kiderül, hogy a szeparatisták nemcsak fegyvereket, de tüzérségi támogatást is várnak orosz területről.
Közben a kijevi belügyminisztérium a YouTube videomegosztó portálon egy újabb felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen egy Oroszország felé szállított, álcázott rakétarendszer látható. A videót állítólag pénteken, a hajnali órákban vették fel. Arszen Avakov belügyminiszter szerint a faágakkal letakart rakétarendszert Krasznodon városán keresztül szállították az orosz határ felé. Három rakétája közül a két szélső a kilövőszerkezetben van, a középső nem látható. A miniszter nem tartja kizártnak, hogy ez az a Buk típusú rakétarendszer, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót.
Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Avakov hozzáfűzte, hogy jelenleg folyik a belügyminisztérium és az SZBU által összegyűjtött információk elemzése. Kijev azt tervezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek délután kezdődő rendkívüli ülésén bemutatja bizonyítékait a malajziai Boeing-777-es utasszállító gép lelövéséről.
Csütörtök este az SZBU már közzétett a YouTube-on egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyen állítólag egy szakadár elismeri beszélgetőpartnerének, hogy emberei eltaláltak egy utasszállítót Kelet-Ukrajna fölött. A beszélgetésről Oleh Carjov, ukrán szakadár politikus a Rosszija 24 orosz állami televízióban azt állította, hogy azt az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) “fabrikálta”.
Az adásban lejátszották a hangfelvétel egy részletét, amely az SZBU honlapjára előző este került fel. A hangfelvételt tartalmazó video feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egy parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett. Azt állította, egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet. Oleh Carjovot a “luhanszki és donyecki népköztársaságokból” alakított Novorosszija parlamenti elnökeként mutatták be.
Jurij Szerhejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete magyar idő szerint késő délután ismertette a világszervezet Biztonsági Tanácsában az utasszállító tragédiájáról Kijev rendelkezésére álló bizonyítékokat, köztük a szóban forgó hangfelvételt is.