Egy kis történelmi áttekintéssel kell kezdeni, hogy a helyzet érthető legyen. 1990-ben, amikor Kirgizisztán még a Szovjetunió része volt közel háromszor annyi gázt használt fel egy év alatt, mint tíz évvel később és a mennyiség azóta is csökkent. A szükséges nyersanyagot Üzbegisztántól kapja meg az ország, saját készletei évi csupán kettő százaléknyi fogyasztást fedeznek. A Gazprom a közelmúltban felvásárolta az egyetlen kirgiz gázcéget, a Kyrgyzgaz-t egy jelképes egy dolláros összegért, jelentős adósságelengedésért és fejlesztési ígéretekért is cserébe. Az orosz cégóriás ugyanakkor befektet Üzbegisztánban is, ahol két gázmező kiaknázásához látott neki.
A Szabad Európa Rádió értesülései szerint júniusban a Kyrgyzgaz képviselőket küldött Üzbegisztánba, hogy az importálni kívánt gáz áráról egyezkedjen, mielőtt új szerződést írnak alá.Tehát a Gazprom egyik cége a szintén a Gazprom által kitermelt gázt szeretné, természetesen jutányos áron megvásárolni. Ebbe a gázóriás természetesen bele is menne, ugyanis az üzleten csak Üzbegisztán veszít, hiszen korábbi üzleti partnerének a továbbiakban nem ő fogja eladni az energiahordozót.
A Gazprom sincs azonban a legjobb helyzetben, hiszen gázmezői nem a kirgiz-üzbég határon találhatók, így a szállításához meg kell állapodnia az állam tulajdonában lévő Uzbekneftegaz-zal. Más útvonal nincs, egy új építése pedig nem érné meg.
Az energiahiányhoz hozzászokott kirgiz nép most a Gazprommal egy oldalon állva szeretne megegyezni az üzbég féllel, a szállítások ugyanis egyelőre állnak. Az olcsó és biztos gázszállítás képe egyelőre nincs a láthatáron.