A Kremltől nem messze található épülettől, mintegy 12 ezer anyag található, melyeket még a bolsevikok kezdtek el gyűjteni, mint a gyűlölt arisztokrácia örökségét. Mind a mai napig nem létezik teljes lista az itt található dolgokról, pedig a 18. századi japán metszetektől kezdve hidegháborús amerikai novellákig sok minden fellelhető itt. A felső politikai vezetőknek mindig szabad volt ide a bejárás, állítólag többük is szívesen töltötte itt szabadidejét.
A részlegen dolgozó egyik könyvtáros a The Moscow Times-nak elmondta, eredetileg az 1920-as években az uralkodó osztálytól lefoglalt anyagokat tárolták itt. A forradalom előtt ugyanis a felső körökben divatos volt az un. “Hölgyek könyve” gyűjtése. Akad itt aranyozott borítású, selyemmel bekötött példány is, de Puskin vagy Csehov művei közül is pár, melyeket egyedi grafikával láttak el. Azonban az alacsonyabb társadalmi osztályoknak készült könyvekből is őríznek néhányat.
A gyűjtemény igazán Nyikolaj Szkorodumov igazgatóhelyettessége alatt nőtt meg igazán, aki szívügyének érezte az erotikus könyvek beszerzését az egész világról. Neki sikerült Mihail Larionov festőművész munkáiból is beszerezni olyan képeket, melyeken egy férfi és egy kutya egy másikon pedig két katona látható félreérthetetlen helyzetben. Mindezt történészek szerint azért tehette büntetlenül, mert teljes tudományos megközelítéssel és a kommunista ideológia keretei közt értelmezte. Mások szerint Jagoda, a titkosrendőrség egykori vezetője és a könyvtár gyakori látogatója garantálta a biztonságát. 1947-es halála után a negyvenezer példányból álló gyűjteményt nagyban kiszortírozta az NKVD, szigorúan elzárták, de Sztálin belső köre továbbra is látogathatta.
Az 1960-as, 80-as évekből származó erotikus képeslapok, újságok egy részét a határon foglalták le és így kerülhettek ide. Mivel azonban a határőrök saját maguk döntötték el, mit foglalnak le a belépéskor, meglepő dolgokat is elkoboztak: Beatles fotókat, homoszexualitás-ellenes iratokat, Picasso festményeiről szóló könyvet stb.
A teljes gyűjtemény mind a mai napig nem nyilvános. Az egyik könyvtáros elmondása szerint azért, mert a katalogizálás még mindig tart, másrészt mert egy részük egyszerűen nem alkalmas arra, hogy bárki megtekinthesse őket.