Orosz részről Alekszej Miller, a Gazprom, osztrák részről Gerhard Roiss, az OMV elnöke írta tegnap alá Bécsben a SouthStream Austria projekt közös vállalatának létrehozását. A megegyezés szabályozza a közös vállalattal kapcsolatos kérdéseket, meghatározza struktúráját, a pénzügyi elveket, illetve a résztvevő felek jogait és kötelességeit.
A tervek szerint az osztrák szakasz 2018 januárjától működne teljes kapacitással, ami évi 32 milliárd köbméter gázt jelentene, végső pontja Baumgarten.
A tegnapi aláírás ellenére közel sem biztos, elkészül-e valaha az Ukrajnát megkerülő gázvezeték. Nem régiben Bulgária mondott nemet a Déli Áramlatra az Európai Bizottság nyomására.
„Világos, hogy minden az európai szabályoknak megfelelően kell megvalósítani, bár bizonyos kérdésekben lehetnek kivételek” – mondta tegnap Gerhard Roiss. Az OMV elnöke Déli Áramlattal kapcsolatos kijelentését Sebastian Kurz, osztrák külügyminiszter is megerősítette az uniós külügyminiszterek találkozóján.
Günther Oettinger, az Európai Unió biztosa is tulajdonképpen egyetért a kivétel lehetőségeivel. Ugyanakkor hangsúlyozza, a terveknek mindenekelőtt meg kell felelniük a Harmadik Energiacsomagnak és csak azután lehet a kivételekről tárgyalni.
Az Európai Unió Harmadik Energiacsomagjában rögzített előírások érvényesítésére azonban egyelőre nem készül Oroszország. Bár a Gazprom elnöke tegnap elmondta konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal. Ennek ellenére azonban még nem tűzték ki a megvalósítás pontos határidejét.
A tegnapi aláírást pozitív fejleményként értékeli Valerij nyeszterov. A Sberbank Investment Research elemzője a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli számában elmondta, bár gyors hatása nem lesz az orosz-osztrák megegyezésnek, Ausztria támogatása lélektani szempontból lehet fontos. Bulgária elutasító döntésének sokan nem örülnek az országban az új munkahelyek és az energiabiztonság miatt. Míg azonban Szófiára nem nagyon hallgat az EU, a szervezetben betöltött szerepe miatt Bécsre már annál inkább. Ráadásul Ausztria egyike azoknak az országoknak, amelyek különösen szenvednének az Ukrajnából érkező gáz megvonásától. Mindemellett Ausztria nyíltan törekszik Európa egyik nagy energiaközpontjává válni.