A munkahelyi biztonság növelésén és a dolgozók szociális védelmének kiszélesítésén túl a legfőbb cél a gyerekmunka visszaszorítása. Az ország ugyanis kiemelkedően sok pamutot állít elő, mely ipar sok gyermeket is alkalmaz, akár már hat éves kortól. A Registan.net értesülései szerint a tavalyi évben a nem megfelelő biztonsági intézkedések miatt 13-an veszítették életüket az ország ruhaiparában, köztük hat éves gyerekek is.
Üzbegisztán már korábban több egyezményt is elfogadott, az egyik a gyerekmunka legrosszabb formáit tiltja, a másik a munkára való kényszerítést, igaz ezeket az ország alkotmánya eddig is tiltotta. Mindez még 2008-ban történt, azóta egy Nemzeti Cselekvési Tervben igyekeznek megvalósítani a dokumentumokban foglaltakat. Leginkább az iskoláskorúakat próbálják ezzel védeni, de az egész ország pamuttermelését is szigorúan ellenőrzik. Ezek hoztak némi pozitív irányú változást, de a kitűzött célokat nem érték el.
Ugyanakkor Üzbegisztánban a munkára való kényszerítés bizonyos mértékben állami szinteken működik. Egy-egy lakóközösségnek, munkaközösségnek bizonyos feladatokat el kell látnia lakókörnyezetükben. Ez az utcák takarításától a faültetésig sok minden lehet, melyért állami költségvetésből fizetséget adnak. Ilyen esetekben helyi vállalkozókat is arra kényszeríthet az állam, hogy részt vegyenek bizonyos munkákban, melynek komoly aggodalomra okot adó emberi jogi következményei is vannak. Egy-egy család fő bevételi forrását jelentő pamuttermelés pedig minden családtag munkaerejére igényt tart.
Az ILO és az üzbég állam együttműködése során az iskolákban, médiában fogják a jogaikkal megismertetni az állampolgárokat, főleg a gyermekeket. A fokozott ellenőrzések ellenére azonban még kell idő az országnak, hogy elérje a célokat, de Taskent szerint ez 2016-ra sikerülhet.