Kiderült, miért mondott nemet a Déli Áramlatra Bulgária

A napokban állította le Bulgária a Déli Áramlat gázvezeték építését, keresztbe téve ezzel az orosz és a szerb érdekeknek is. Sok hírolvasó megdöbbent azon, hogy a szláv államok lehetnek széthúzóak is. A The Moscow Times történelmi példákkal igazolta, hogy nem meglepő ez a fajta viselkedés.

Pjotr Romanov, a cikk írója sajnálja, hogy Bulgária kihátrált a kezdeményezés mögül, igaz ezt külső nyomásra tette. Romanov szerint a történelemben sokszor maradt viszonzatlan az orosz szlavofil, azaz szláv-barát politika: bolgárok, csehek, montenegróiak, szlovének és szerbek érdekében oroszok adták az életüket több háborúban is. Sokan kritizálták is ezért az orosz államot, hogy túlságosan sokat kockáztat szláv testvéreiért.

Pjotr Vjazemszkij herceg, aki alól két lovat is kilőttek a franciák a borogyinói csatában, mondta az 1877-78-as Balkáni háború kapcsán, hogy “a szerbek szerbek, az oroszok oroszok. Ez az amit sokszor elfelejtünk […] általában inkább szlávnak tekintjük magunkat, mint orosznak. Az orosz vér csak másodlagos, mindig a szláv érdekeket helyezzük előtérbe.”

Ugyanerről a háborúról mondta a vakmerő orosz hadvezér, Mihail Szkobelev, hogy “csak az oroszok engedhetik meg maguknak, hogy szánalomból háborúzzanak.” Mint Dosztojevszkij több regénybeli hőse is, az oroszok is csak átkokat kaptak sokszor, mikor másokért áldozatot hoztak.

Romanov szerint azonban az oroszok különösen jók abban, hogy elfeledjék szláv terstvéreik múltbéli hibáit. Azt például, hogy Bulgária mind a két világháborúban az Orosz Birodalom/Szovjetunió ellen harcolt, egy egyszerű legyintéssel meg tudják bocsátani. “Az élet már csak ilyen.” – foglalja össze a cikk írója. Felteszi ugyanakkor a kérdést, hogy nem lehet-e, hogy az a fajta feledés és megbocsátás okozza, hogy más szláv népek újra és újra megtagadják az oroszokat?

Romanov vélekedése szerint Bulgária külső nyomásra döntött a Déli Áramlat leállítása mellett, azonban amint jön a tél, újra Moszkva barátságát kell majd keresnie. Ebben az esetben az oroszok újra “magukhoz ölelik” testvérüket.

Egyes népek néven nevezése nélkül megjegyzi azonban a szerző, hogy vannak olyan szláv országok, melyek szanciókat is hoztak az oroszok ellen, sőt egy ellenük irányuló nyugati agresszióban is részt vennének. Erről azonban az a véleménye, hogy Moszkvának a saját érdekeit kellene elsősorban figyelembe vennie, elvégre ők is szlávok, akiket a vezetőknek szeretniük kell, ha már egyszer szlavofilok.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez