A Szovjetunióban tudtak küzdeni, ma viszont nem a sáskajárás ellen

Május végén új sáska generáció született az üzbegisztáni Taskent megyében. A pusztító rágcsálók egész Közép-Ázsiának jelentenek problémát, a megoldásra viszont se pénz, se technológia.

„A szovjet időkben jártak sáskairtó expedíciókra, minden tavasszal jöttek és lekezelték a gócpontokat. Ma már nem csinálják ezt. Az idei száraz tavasz miatt rengeteg a sáska.” – mesélte egy üzbég lakos a Stanradar.com hírportálnak. Közép-Ázsiában Üzbegisztán különösen szenved a sáskától, mivel itt sokkal több a vetési terült, mint a környező országokban és a lakosság jóval nagyobb mértékben függ a mezőgazdaság működésétől. Legutóbb 2006-ban egészen Taskentig ért a sáskajárás, ráadásul nemcsak a parkokba, de sokszor a lakásokba is bejutott a kártevő.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a sáska különösen nagy veszélyt jelent Közép-Ázsia mezőgazdaságának és lakosainak egyaránt. Ugyanakkor a sáskairtás során használt kemikáliák káros hatásait a lakosság szenvedheti meg.

A FAO adatai szerint Közép-Ázsiában több mint 4 millió hektárnyi terület szenved a sáskától, ebből 618.000 hektár Üzbegisztánban található, ahol nincs külön szerv a probléma kezelésére. Az érintett országok évente akár négyszer is irtanak, sőt a határmenti területeken együttesen is felveszik a harcot. Kazahsztán és Üzbegisztán pedig adatbankban gyűjtik a kártevővel kapcsolatos aktuális információkat. Ezek a próbálkozások azonban jelentősen nem változtatnak a problémán. A legfőbb hátrányt a pénz, a technológia és szakemberek hiánya okozza, valamint a hatékony eljárások és az érintett területek korszerű monitoringozása. A FAO tíz országot összekapcsoló öt éves programot indított, amire körülbelül 8 millió dollárt költenek.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez