Hosszabb, mélyebb és szélesebb lenne a Panama-csatornánál, azonban szakértők megkérdőjelezik annak hasznát Moszkvára nézve. A projekt elsődleges célja vélhetően politikai, hiszen a panamai átjáró gyakorlatilag az USA ellenőrzése alatt áll, így egy alternatív térségbeli útvonal komoly borsot törne Washington orra alá.
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter az elmúlt hetekben tárgyalt a beruházásról a közép-amerikai országban – írja a Russia Beyond The Headlines. Nicaragua reményei szerint már idén elkezdődnek az építkezések, legalábbis a Kína bevonásával aláírt szerződésben lévő időkeret alapján erre következtetnek.
A Panama-csatorna 81,5 kilométeres hosszához képest az Óceánközi Nagy Csatorna 286 kilométeres lenne és keresztül haladna a Nicaragua-tavon. A 83 méter széles és 27 méter mély vízi útvonal pedig jóval nagyobb hajók közlekedését is lehetővé tenné. Sőt olajvezetéket, repteret és egyéb szükséges létesítményeket is építenének a 40 milliárd dolláros beruházás során.
A fő beruházó a kínai HKND vállalat lenne, mely száz évre megkapná a csatorna működtetési jogát is. Kínai és latin-amerikai munkaerővel folyna az építkezés, Oroszországnak mindezek mellett főleg katonai és politikai támogatásban kell részesítenie a beruházást. A katonai jelenlét már 2015 első felében megvalósulna, hiszen Nicaragua szeretné, ha orosz hadihajók és a légierő biztosítaná a Csendes-óceán és a Karib-tenger partvidékét.
A közép-amerikai ország tavaly vetette fel először a csatorna megépítésének ötletét. Elemzések szerint hatalmas gazdasági növekedést jelentene ez számára. Ezzel egy időben azonban elkezdik a panamai létesítménybővítését is, melyet 2016-ra kívánnak befejezni.
Az orosz érdekek
Moszkva szempontjából elsődleges jelentőséggel bír az, hogy egy alternatív útvonalat hozzanak létre a Panama-csatorna helyett, utóbbi ugyani washingtoni befolyás alatt áll. Ezzel nem gazdasági, hanem geopolitikai előnyöktre tenne szert és gyengítené az USA befolyását.
Más vélemények szerint ez nem Oroszország, hanem Kína érdekeit szolgálja, leginkább az ázsiai ország gazdasága látná hasznát a beruházásnak. Moszkvának inkább a saját arktiszi kereskedelmi útvonalát lenne érdemes fejleszteni, hiszen az Óceánközi Nagy Csatorna csupán 2019-től működne, teljesen viszont csak 2029-re lenne kész.