Így versenyeznek a gázért a posztszovjet államok

Szövevényes képet mutatnak a FÁK országok az egyik legfontosabb energiaforrással, a gázzal kapcsolatban. Ráadásul a bonyolult rendszer az új lehetőségek utáni kutatás miatt is folyamatosan változik.

A posztszovjet tér gázforrásokért és piacokért folytatott versenyéről Weiner Csaba, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa tartott előadást május 8-án a Csütörtöki beszélgetések a világgazdaságról című sorozat keretében.

Az érintett államokat két nagy csoportra osztotta a nettó gázimportőrökre és a nettó gázexportőrökre. Az első csoportba tartozik Belorusz, Moldova, Örményország, Grúzia, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Ukrajna. Az első kettő teljesen a Gazpromtól függ. Hogy enyhítsenek ezen, Minszk leginkább az atomenergia felé fordulna, Chisinau pedig Romániával készül gázösszeköttetésre. Jereván az oroszon kívül, iráni gázt használ, amiért áramot ad cserébe. Tbiliszi Azerbajdzsántól kap nagyon olcsón gázt. A súlyosan energiaszegény Tádzsikisztán 2007-től különösen drágán jut gázhoz. Kirgizisztán is, aki jelenleg a kazahoktól importál.

A nettó gázimportőrök között Ukrajnának különleges helyzete van, de nem a jelenlegi válság miatt. Gáz szükségletét nagy mértékben Oroszország, illetve az ellenirányú lehetőségeket kihasználva, kis mértékben Európa elégíti ki. A 2009-es gázválság után nagyon előnytelen szerződéseket kötött a Gazprommal, aminek következménye az árak drámai növekedése lett, ráadásul jelenlegi gázadóssága is hatalmas. Ugyanakkor nem kevés lehetősége van, hogy csökkentse függését az orosz gáztól. Ilyen például, elsősorban az ellenirányú szállítás Európából, az áttérés a szénre, az energiahatékonyság növelése; ezeken kívül felmerült még a közép-ázsiai és a saját LNG import, vagy a belföldi gáztermelés növelésének lehetőségei is, amelyek azonban már jóval problematikusabbak. Az orosz függés mellett, ugyanakkor Ukrajna jelentős tranzitország is egyben. Rajta keresztül érkezik az orosz gáz Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába, illetve közvetetten a Balkánra és Törökországba. Sőt a Déli Áramlat megépülése teljesen átrendezheti a képet. A távoli jövő megjósolásához azonban túlságosan kaotikus a jelenlegi válság, amivel kapcsolatban egyelőre csak a gazdasági bizonytalanság a biztos, ami a gázfelhasználás csökkenését eredményezi.

Létező és tervezett gázvezetékek Európába (Térkép: www.macrobusiness.com)

A nettó gázexportőrök közé tartozik Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Oroszország. Ennek a csoportnak szintén a diverzifikáció jelenti a kihívást. Türkmenisztán Irán felé nyitása nem problémamentes, számára Kína az igazi megoldás, ahová már két vezetékkel is szállít, a harmadik épül, a negyediket pedig tervezik. A Kína felé nyitással Kazahsztán is próbálkozik, amit viszont természeti adottságai nehezítenek, nagy mezői ugyanis nyugaton vannak. A problémán egy épülő gázvezeték segíthet. Ugyanakkor nem kis jelentőséggel bír tranzit szerepe. Üzbegisztán elsődleges felhasználója a Gazprom, de 2012-ben ő is nyitott Kína felé. Azerbajdzsán tartalékai iránt Törökországon és Grúzián kívül az Európai Unió is erősen érdeklődik. A Sah Deniz mező fejlesztése második fázisának köszönhetően az azeri gáz az évtized végére eléri Európát, amiből összesen kilenc európai vállalat vásárolhat.

ca gas

Közép-Ázsia létező és tervezett gázvezetékei (Térkép: www.osw.waw.pl)

Oroszország kétségtelenül kulcsszerepet játszik a térség gázellátásában, ugyanakkor itt is jelentősen törekednek a diverzifikációra. Elsősorban a keleti piacok elérése volna cél. Kína felé a Power of Siberia vezetékkel nyitnának, ami viszont drága, ezért egyelőre sem szerződés, sem vezeték nincs. Emellett a cseppfolyósított gáz lehetőségeit is keresik, aminek legfőbb célpontja Japán. Az LNG projektek közül egyelőre kettőnél hozták meg a beruházási döntést, a Vlagyivosztok LNG és a Jamal LNG esetében, az utóbbival Európa felé is nyitnának. Mindezzel egy időben a Gazprom folyamatosan törekszik minél több közép-ázsiai vezeték megszerzésére.

img-russia-oil-and-gas-pipelines-image 092605440092

Orosz gáz és olajvezetékek (Térkép: www.aie.org)

A felvillantott helyzetképből annyi következtetés vonható le, hogy míg Ukrajna tranzit szerepe Európában csökken, addig Kazahsztáné Ázsiában, Kína miatt nőhet. Az is látható, hogy bár a politika nem elhanyagolható szempont a viszonyrendszer formálódásában, kizárólagos szerepe nincs.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez