A napokban állították össze az államok sorrendjét az alkoholfogyasztás mértéke alapján. Az első helyezett Belorusz most Genfben reklamál.Ma Genfben Ivan Konorazov, Belorusz fő toxikológusa megtudakolja az Egészségügyi Világszervezet képviselőitől, mi alapján állapították meg, hogy hazája vezeti az alkoholfogyasztási rangsort. Bár Minszk igyekszik törvényekkel szabályozni a helyzetet, mindez nemcsak az egészségügyi minisztériumon múlik.
A közelmúltban publikálta szokásos évi, az alkoholfogyasztást vizsgáló felmérését az Egészségügyi Világszervezet. 2008-2010-es periódus adatai alapján a 194 országot tartalmazó ranglistát Belorusz vezeti. A 15 évesnél idősebb lakosság fejenként évi 17,5 liter alkoholt fogyaszt, a férfiak 27,5, a nők 9,1 litert.
Az ország vezetése egyetért az alkoholfogyasztás magas mértékével. Éppen ezért állami programot indítottak az iszákosság és alkoholizmus megelőzésére és leküzdésére. Már készítik elő az alkohol árulását tiltó törvényt a 21 évnél fiatalabbak számára. A probléma egyik sarkalatos pontja ugyanis a fiatalok körében elterjedt alkoholizálás. Az egészségügyi minisztérium felmérései alapján a 18-20 éves lakosságnak már a 10,3 százalékát büntették már meg úgy, hogy ittas volt. Az értékesítést időben is korlátozták reggel 9 és este tíz óra között. Ez különösen az aratás idején fontos, annál is inkább, hogy az alkoholfogyasztás a vidéki lakosság körében különösen magas. Helyileg is próbálják szabályozni a kérdést, tilos például sört inni az utcán. Ezzel kapcsolatban azt is fontolgatják, hogy ne lehessen alkoholt vásárolni az út menti kávézókban és ahol megsértik az átutalási szabályokat.
A számtalan korlátozó törvény azonban nem elég hatékony, mert például az árusítás szabályozásával más, hasonlóan fontos érdekeket sértenek. Míg az egészségügyi minisztérium számára az alkohol negatívum, a gazdaságinak nagy áldás az ország finanszírozása szempontjából. Csak a fővárosban a hús után alkoholból fogy a legtöbb. Az alkoholos termékek gyártói fizetik a legtöbb adót az országban, a jövedéki adó az állami büdzsé 10 százalékát adja. A csapdahelyzetet tovább erősíti a vidéki lakosság alacsony bevételei, a negatív hozzáállás a saját kezdeményezésekhez, a dologtalanság, a termelői munkával kapcsolatos motiváció hiánya. A Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében megkérdezett szakértők szerint Belorusz addig nem lép ki az ördögi körből, amíg komplex, az egész államot átfogó megoldási stratégiát nem dolgoznak ki.
Kapcsolódó cikkek:
Hova tűnt az alkohol az üzletek polcairól?
Leharapta az oroszlán a részeg gondozó kezét
Megrendült a vezérbe vetett bizalom