A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva ezt a kifejezést használta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, de Kijev az újság kommentátorai szerint is komoly dilemma elé került.
Ha az ukrán kormány nem tesz semmit – mondják -, akkor az oroszpárti szeparatisták fokozatosan átveszik az ellenőrzést az egész térség felett, ha azonban folytatja a fegyveres biztonsági műveleteket a régióban, akkor a lakosság éppen azon rétegét haragítja még jobban magára, amely felett meg akarja őrizni fennhatóságát. Mindemellett az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a “békefenntartást” és “az orosz ajkú lakosság védelmét” célzó katonai beavatkozásra.
A Financial Times által idézett elemzők szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy Moszkva a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai térséget is annektálná, mivel egy ilyen lépés sem a térségben, sem Oroszországban nem lenne népszerű.
A népszavazás azonban mindenképpen Vlagyimir Putyin orosz elnök malmára hajtja a vizet, mivel még több muníciót ad a kezébe az Ukrajna “föderalizálását” célzó stratégiájához. E stratégiával Moszkva a kijevi kormány meggyengítését igyekszik elérni, és azt, hogy Ukrajna jelentős területei orosz befolyás alá kerüljenek – áll a Financial Times hétfői elemzésében.
Ukrajna szétdarabolódásának veszélyéről a lap azt írta, hogy a donyecki és a luhasznki terület máris “szürke zónává” kezd válni: jóllehet a nyugdíjakat, a fizetéseket és az adminisztratív funkciókat továbbra is Kijev biztosítja, a szeparatisták azonban “legázolták” a rendfenntartásért felelős helyi kormányszerveket, és valójában már ők irányítják az állami tevékenység jelentős részét.
A fő aggodalomforrás Kijevben és a nyugati fővárosokban egyaránt az, hogy főleg Donyeck elindul egy olyan kisállami lét felé, mint például a jórészt orosz ajkúak lakta Dnyeszteren túli terület, amely az 1990-es években szakadt el Moldovától, és azóta “a csempészet és a bűnözés szinonimájává vált” – áll a Financial Times hétfői írásában