Nemzetközi válság idején drága a politikai lojalitás. Bár Moszkva kifizeti az árat Minszknek, a fehérorosz gazdaságon ez nem sokat segít. Így összegezték politológusok a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében, hogy Lukasenko végül elgördítette az akadályt az Eurázsia Unió megalapítása elől.
Amikor április 29-én Vlagyimir Putyin, Nurzultan Nazarbajev és Alekszandr Lukasenko Minszkben tárgyalt a szövetségről, Lukasenko kategorikusan kijelentette, ha nem törlik el az összes kivételt a szabad kereskedelemből, akkor legfeljebb tíz év múlva lehet beszélni az Eurázsiai gazdasági közösségről. Véleményét azonban múlt heti, moszkvai látogatásakor megváltoztatta, ami Moszkvának nem kevesebb, mint 2,5 milliárd dollárjába kerül. Mindenekelőtt az olajtermékek vámilletékeiről van szó, amelyeket Belorusz orosz olajból állít elő. 2015-től ezek bevételeinek fele a fehérorosz büdzsébe mehet, 2016-tól az egész. Eddig a teljes összeg Oroszországot gazdagította.
Szakértők azonban egyáltalán nem értékelik ezt sikerként. Belorusz gazdasága ugyanis recesszióban van, a termelés esik, az árak emelkednek, érzékelhetően értéktelenedik el a pénz és ezt a folyamatot még az aranytartalékok sem tudják megállítani. Reformok nélkül a kreditek csak Lukasenkót támogatják. Ráadásul a hitelek és az Oroszországtól való függés is csak tovább növekszik. Pavel Uszov, fehérorosz politológus az anakonda zsákmányához hasonlítja Minszk jelenlegi politikáját, ami minél többet ficánkol, annál inkább szorítja a kígyó. Véleménye szerint Lukasenko most azt akarta megmutatni, hogy nem Moszkva hatására, hanem saját, önálló döntés alapján lép be az Eurázsiai Unióba.
Kapcsolódó cikkek:
Már az idén válságba kerülhet az utolsó diktatúra Európában
Véget ért a posztszovjet korszak, de van, ami nem változik
Miért okoz álmatlan éjszakákat az ukrajnai válság a közép-ázsiai vezetőknek?