Esős reggelen kinézve az ablakon, túlöltözve egy meleg napon, vagy a volánra ráfeküdve egy ködös úton ismerjük fel, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a természetnek. Pedig mi a modern korban élünk, amikor egy parádé kedvéért felhőket tudunk szétoszlatni. Visszafelé haladva az időben az ember védtelensége egyre nő. Ráadásul az időjárás nemcsak az egyén életét, de a történelmi folyamatokat is befolyásolja.
Erre a következtetésre jutott az a paleoklimatológusokból álló nemzetközi kutatócsoport, akik hatalmas mennyiségű faanyag évgyűrűi segítségével rekonstruálták az európai időjárás utolsó 2500 évét. Megállapították, hogy a meleg, száraz időszakok a történelem virágzó periódusaival esnek egybe. Igaz ez az Ókori Rómára, vagy a XI-XIV. századi középkorra. A Római Birodalom bukása, illetve a III. századi válság idején viszont hideg-nedves áramlatok járták a vidéket.
Ez az összefüggés nemcsak Európára igaz. Az amerikai Columbiai Egyetem tudósai a Mongol Birodalom fővárosa, Karakorum környékét kutatva jutottak érdekes megállapításra.
Cirbolyafenyő (Kép: N. Pederson. www.ideo.columbia.edu)
A cirbolyafenyő évgyűrűi ugyanis kimutatták, hogy 1210-1230 között rekord mennyiségű csapadék esett a vidéken, ami nagy segítséget nyújtott a hódító mongol hordának. A megoldás meglehetősen egyszerű. A nagy távolságokat bejáró portyákhoz minimum öt ló szükséges és marha a tápláléknak. Az eső biztosította az állatok takarmányozásához elegendő növényzetet. A Rosszijszkaja Gazeta ma reggeli cikkében ugyanakkor Amy Hessl, a Nyugat-Virginiai Egyetem professzora hozzáteszi, nem az időjárás volt kizárólagos kulcsa Dzsingisz kán sikerinek, de erősen kezére játszhatott.
Így terjeszkedett a Mongol Birodalom (Térkép: www.mad-mongolia.com)
Olvasson még Mongóliáról:
Lovas segélyre szorul Mongólia