Bejárták a világot a március 16-a éjjelén készült Krím-félszigeti képek. Orosz zászlót magukra kötött emberek euforikusan ünnepelték a népszavazás eredményét. Mióta Vlagyimir Putyin diadalmasan bejelentette, Oroszországhoz csatlakozik a Krím, vajon boldog-e a folytatás, vagy arcra fagyott inkább a mosoly?
A nem állami, orosz elemző, a Levada Központ április 25-28 között 1602 fős mintája szerint az orosz lakosság a hadsereg bevetésétől fél a leginkább. Két hónappal a Krím-félsziget elcsatolása után a megkérdezettek 88 százaléka azt gondolja, hogy a lakosság szabad akarata alapján került a terület Oroszországhoz. Az előző, március végi felméréshez hasonlóan a többség most is örül az új régiónak. Azoknak a száma azonban csökken, akik a Krími Referendum példáját a többi, elszakadni vágyó ukrán területnél is használnák. Míg ezt márciusban 67 százalék támogatta, ma már csak 58, sőt jelenleg 30 százalék egyenesen tart Donyeck és Luhanszk felvételétől. Ez a mutató egy hónapja még csak 12 százalék volt. A megkérdezettek fele jobban örülne, ha a nyugat-kelet ukrajnai területek maradnának Ukrajnában, vagy önálló állammá válnának. Csupán 35 százalék látná őket Oroszország területeként. A legnagyobb félelmet az ukrán-orosz katonai konfliktus jelenti számukra, ettől jelenleg a megkérdezettek háromnegyede tart, korábban csak kétharmad. Ugyanakkor 57 százalékuk biztos benne, hogy nem lesz háború a két ország között, 28 szerint viszont igen és 30 százalék feltételezi, hogy Moszkva már kész mozgósítani hadseregét. Összesen 11 százalék nem lát más kiutat, csak a hadsereg bevonását. A kép további árnyalásához az egyik legfontosabb adat, hogy a megkérdezettek fele vallotta be, már nem nagyon van képben az eseményekkel kapcsolatban, 12 százalékuk egyáltalán nem és valójában azt sem tudja, kinek is higgyen.
Alekszej Grazsdankin, a központ igazgatóhelyettese a Vedomosztyi ma reggeli cikkében elmagyarázta, a lakosság a békés megoldás miatt hagyta jóvá a Krím-félsziget elcsatolását és emiatt büszke is hazájára. A helyzet megértését a sok szereplő bonyolítja – Oroszország, az Európai Unió, az Egyesült Államok, a sok elnökjelölt; ráadásul az orosz sajtó sem ad egyértelmű állásfoglalást egyikük mellett sem, világítja meg a helyzetet Alekszandr Pozsalov politológus. Szerinte a legnagyobb különbség a Krím és Kelet-Ukrajna között az, hogy az orosz társadalom az utóbbit nem tekinti igazán orosz területnek.