Közhely, hogy a globális felmelegedés következtében évtizedek óta fogyatkozik a Föld északi jégsapkája. Ennek következtében új tengeri útvonalak jönnek létre, mely mintegy két héttel lerövidítheti az áruk Kínából Európába szállításához szükséges időt. Ennek nem csak Pekingben örülnek, hanem Moszkvában is, hiszen az új hajózási útvonal több orosz várost is érint, sőt új arktiszi olajmezők kiaknázására is lehetőség nyílik. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy a világ legnagyobb jégtörőhajó flottájának, ami nevezetesen Oroszországé, minden eddiginél több feladata lesz a közeljövőben.
A The Moscow Times számol be arról, hogy az európai Cryosat műhold felvételei alapján arra lehet következtetni, hogy az elmúlt másfél-két évben 50 százalékkal nőtt az arktiszi jégtakaró nagysága. Korábban egyes tudósok 2013-ra jósolták a teljes jég elolvadását, de mára a dátumot kitolták a következő évtizedekre.
Az utóbbi időkben csupán rövidebb hírekből, de értesülhettünk arról, hogy a jégben elakadt hagyományos szállítóhajókon rekedteket több napos várakozás után ki kellett menteni. Tehát még korántsem veszélytelen az Észak tengeri útvonal.
Ennek ellenére már meg is kezdődött a Pecsora-tengeren egy orosz olajmező termelése, ahonnan a napokban szállították le az első tankernyi, azaz 70 ezer tonnányi fekete aranyat. Éveken belül pedig nemzetközi összefogással szeretnék a Jamal-félszigeten kiépíteni az első térségbeli folyékony földgáz állomást.
Nyersanyag lelőhelyek a Pecsora-tengeren (Kép: www.barentsobserver.com)
A már évi hat hónapig szinte jégmentes part menti vizeken jóval gyorsabban lehet leszállítani az árukat Ázsiából Európába, megkerülve az Indiai-óceán-Szuezi-csatorna-Földközi-tenger útvonalat. Igaz a jövőben a legoptimistább becslések szerint is az Észak tengeri kereskedelmi út a Szuezi-csatorna forgalmának 1-2 százalékát fogja lebonyolítani, sokaknak mégis jó üzletet fog ez jelenteni.
A jégtörőhajók illetve az őket megépítő gyárak például egész biztosan többet dolgoznak majd. A hagyományos hajókkal szemben a jégtörőknek más a felépítése, hiszen a „tengeri autómentők” testének ki kell bírnia az akár kétméteres jég nyomását is. A legjobb és legmegbízhatóbbak pedig atommeghajtásúak, melyek erőművei annyi energiát termelnek, mellyel akár egy kisvárost is el tudnának látni. Erre nem csak a jég által létrejött akadályok leküzdéséhez kifejtendő hatalmas erő miatt van szükség, hanem mert nem igényel hagyományos üzemanyag felvételt, ami hatalmas előny egy olyan terepen ahol sokszor ezer kilométerekre nincs is erre lehetőség. Egy áruszállító hajó napi 350-400 tonna üzemanyagot is eléget, ezzel szemben hónapokig üzemelnek a nukleáris jégtörők anélkül, hogy ehhez különösen nagy tárolókapacitás szükségeltetne.
Az orosz állam az Atomfloton és a Roszmatomon keresztül szeretné a több mint 30 jégtörő hajóból álló flottáját fejleszteni, mert csupán hat atommeghajtású, melyek képesek akár a kétméteres jég áttörésére is. A Győzelem 50. éve nevű új, 160 méter hosszú és 30 méter széles hajót 2007-ben építették. Ez az egyetlen, mely még 2021-ben még használható állapotban lesz. Több milliárd dolláros programokkal kívánja Moszkva elkerülni ezt a helyzetet. Egy ilyen hajó nagyjából 200 milliárd forintból épül meg.
A Győzelem 50. éve jégtörő (Kép: www.rosatomflot.ru)
Tavaly ősszel az Egyesült Államok is elkezdte fölújítani flottáját, a 2017-ben vízre bocsátandó Arctica jégtörő nagyobb lesz az orosz társánál, és a 60 megawattos motorjával akár a három méter vastag jegű vízben is fog tudni közlekedni.
USCG Polar Star, amerikai jégtörő (Kép: Wikipedia)
Ezzel egy időben Finnország Koreával, Norvégia, Németország, Kína és Kanada is jégtörők építését tervezi. Ahhoz képest tehát, hogy a fősodratú média a globális felmelegedés miatt a jégsapkák eltűnésére számít, a valóságban árnyaltabb a helyzet. Nem csak arra számítanak, hogy nagyobb lesz az Észak tengeri útvonal forgalma, hanem hogy több hajó is el fog akadni a jégben.
Hogy miért fontos az oroszoknak a térség itt olvashatja: http://eurazsiaport.hu/index.php/gazdasag/1155-ezert-fontos-az-arktisz-az-oroszoknak