Az olaj- és gázkitermelő cégek élénk felderítő munkálatokat folytatnak az arktiszi kontinentális talapzat oroszországi részén, amelynek kiaknázása esedékes. Napjainkban alapvetően külföldn gyártott hajókat és platformokat kénytelenek használni. Ez sokba kerül – jegyzi meg Gennagyij Kreszlavszkij, a Szudosztroityeli Rossziji Ldja Arktyicseszkih Morej (Oroszországi Hajógyártók Az Arktiszi Tengerek Számára) társaság szakértője.
“– Többek között tengeri platformok kellenek. Kénytelenek vagyunk külföldi cégektől bérelni ezeket. A bérlés nagyon sokba kerül. Arktiszi viszonyok közt ez napi 600 ezer dollárt jelent. Ennélfogva a platformok hazai gyártása életbevágó feladat számunkra.”
Orosz hajógyárak máris a probléma megoldásával foglalkoznak. Kőolajat termelnek ki a Pecsora-tengeri Prirazlomnaja olajplatformon, amelyet Szeverodvinszkben (az Északi Dvina folyó torkolatában fekvő város) építettek fel. Az arktiszi olaj első szállítmánya már megindult külföldre.
Az arktiszi programok keretében nagy állami megrendeléseket kaptak a pétervári és távol-keleti hajógyárak. Ezentúl ez a Krímre is vonatkozik. Amikor a félsziget Ukrajna kötelékébe tartozott, hajógyárai gyakorlatilag megszűntették a termelést. Ott, ahol egykor 20 ezer embernek volt munkahelye, az utóbbi időben mindössze 200 dolgozó maradt. Az Oroszországgal való újraegyesülés új életet adott a krími hajógyáraknak. Szakemberek becslése szerint a Zaliv hajógyár Kercsben máris képes olyan paraméterű tartályhajókat gyártani, amelyekre szükség van az Arktiszban. Márpedig több tucat ilyen hajóra lesz szükség.