Az orosz városok szórakoztató műsort állítottak össze a regatta vendégei számára. Azonban a Fekete-tenger kiváló hely nem csak a vitorlássport és pihenés számára.
A Fekete-tenger vonzza a tudományos kutatók – biológusok, hidrológusok, régészek – figyelmét is. A krími régészek, például, a Fekete-tenger mélyén megtalálták Akra városát, amelyet még az i.e. 6 században alapítottak. A tengerfenéken víz alatti folyam van, amelynek partjai, vízesései is vannak. Egyébként a folyamot még nem kutatták tüzetesen.
Sok érdekes dolog történik a Fekete-tenger felszínén is. Például, augusztusban éjjel a tenger vize fényt áraszt, aminek az a magyarázata, hogy a víz felső rétegeiben egy ragadozó alga él, a nocticula scintillansa. Ott számos egyéb organizmus is honos, de ezek előfordulásának övezete nem nagy: a tengervíznek a felszínhez közeli 200 méteres rétegei alkalmasak a szerves életre. Ennek az az oka, hogy a tenger 90%-t kénhidrogén teszi ki, és ez szintén a fekete-tenger sajátossága.
Tudósok számításai szerint élő organizmusok a Fekete-tenger vizeinek csupán 10 százalékban fordulnak elő. A mélyben csigák, osztrigák, a Távol-Keletről behozott rapana kagylók élnek. Ez a puhatestű a fekete-tengeri üdülőhelyek nem hivatalos jelképe lett: tulajdonképpen egyetlen turista sem utazik el innen anélkül, hogy ne vigyen el emlékbe egy szép kagylót. Azonban sokan nem is tudják, hogy ez a kagylófajta ragadozó, amely felfal más puhatestűeket és a planktont. Ennélfogva a Fekete-tengeren nincs természetes ellensége, így nagyon nehéz harcolni vele.