Tegnap az Egyesült Államok és az Európai Unió is újabb szankciókat vezetett be orosz magánszemélyek és vállalatok ellen az ukrán válság miatt. Egyre magasabbra nyúlnak a megszorítások, elérve már olyan jelentős vállalatok vezetőit is, mint a Rosznyeft, vagy a Gazprom. Mindezek ellenére úgy tűnik, elég egyszerű kikerülni a kutyaszorítóból.
Az utóbbi időben egyre növekszik a kelet-európai érdeklődés a brit ingatlanok iránt. Orosz és ukrán állampolgárok már nem kevés házat vásároltak maguknak és étvágyuk csak egyre nő. Londoni szakértők szerint így próbálják biztosítani magukat a nemzetközi szankciókkal szemben.
A Sallis ingatlan ügynökség adatai szerint tavaly körülbelül 180 millió fontot költöttek londoni épületekre a kelet-európai oligarchák. Ez a szám akár négyszeresére is növekedhet az idén. A Propery Vision ügynökség igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap mai számában elmondta, az elmúlt két évben érdeklődő kliensek már a dokumentumok aláírásánál tartanak.
A londoni ingatlanvásárlás nagyon is logikus lépés az oligarchák részéről. A vállalati vagyonra nehezebb börtönbüntetést kiszabni és a jogi személyek a brit törvények védelmét élvezik. George Osborne, pénzügyminiszter 2012-ben már próbált változtatni a rendszeren: az ingatlan tulajdonos jogi személyek adóterheinek növelésével. Bár az intézkedés segített, nemcsak az adó, de személyük és nemzetiségük nyilvánosságra hozatala is aggasztja az oligarchákat. A brit vezetés pedig nagyobb átláthatóságot követel. David Cameron, miniszterelnök kész megszüntetni a nem tiszta adás-vételeket. A kormányzat már bejelentette, megváltoztatják az ügyletek regisztrációs rendjét: az offshore-cégeket a haszonélvező adatainak bemutatására kötelezik majd.
A brit szabályok szigorodása ellenére nem nagyon kell aggódniuk a kelet-európai gazdagoknak. Egyrészt, mert nem lesz könnyű az új szabályok betartatása, másrészt, mert sok hely maradt még a világon a vagyonok átmenekítésére.