A fehérorosz állami egyetem volt történelem szakos hallgatóját felesége és annak szeretője megölése miatt 2013 júniusában ítélték halálra. Súlyosbító körülménynek minősült, hogy Pavel Szeljun a szerető holttestét feldarabolta, majd egy konténerbe dobta a testrészeket a fej kivételével, amelyet megtartott magának.
A gyilkost egy vonaton vették őrizetbe, ahol megtalálták nála az emberi maradványt is. A fiatal férfi beismerte az emberölést, amelyet féltékenységből követett el 2012 augusztusában.
A Veszna emberjogi szervezet arról is beszámolt, hogy az elítélt az államfőtől, Alekszandr Lukasenkótól kért kegyelmet, anyja pedig a halálbüntetést életfogytiglani szabadságvesztéssel váltatta volna fel. Az asszony azonban már az ítélet végrehajtás után értesült a kérvények hiábavalóságáról. A családtagok semmilyen dokumentumot nem kaptak, ráadásul az anya a napokban készült meglátogatni fiát.
Beloruszban ez volt a 2014-es év első kivégzése. A kelet-európai állam az egyetlen a kontinensen, ahol továbbra is alkalmazzák ezt a szigorú büntetési formát: az elítélteket tarkón lövik.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogvédő szervezet becslése szerint a volt szovjet tagköztársaságban körülbelül 400 embert végeztek ki 1991 óta. Az Európai Unió nem egyszer kérte már az ország vezetését, töröljék el a halálbüntetést. Alekszandr Lukasenko szerint azonban bizonyos esetekben elengedhetetlen ez a büntetési forma. Példaként a minszki terrortámadást említette.