A külföldiek kárára támogatnák az orosz mozit

Erről a miniszterelnök, Medvegyev beszélt egy találkozón, melyen az orosz filmek népszerűsítéséről is szó volt. „Nem fejeződik be ott a munka, hogy elkészül egy orosz film. Az nézőt rá kell venni, hogy beüljön a moziba, a mozikat pedig arra, hogy orosz filmeket játszanak” – jegyezte meg Medvegyev.
Ehhez járulhat hozzá a külföldi filmek extraadója, melyet június 20-tól a gyakorlatban is alkalmazhatnak a Kulturális, Gazdasági Fejlesztési és Pénzügyminisztériumok. Szakértők szerint azonban nehézségek adódhatnak a kivitelezéssel.
Mivel a külföldi filmekre nagyobb a kereslet, mint az oroszokra, így egyszerűen csak a jegyárak lesznek magasabbak. És mivel a minőségbeli különbség sem a hazai alkotásoknak kedvez, így a kereslet sem fog csökkenni az amerikai és európai filmek iránt. Sőt, július 1-től bevezetnének az „alacsony kereskedelmi potenciállal” bíró filmek nehezen értelmezhető kategóriáját, melyeket külön vámmal sújtanának. Még nem tudni ki és milyen kritériumok szerint fogja eldönteni, mely alkotások tatoznak ebbe a körbe.
Jevgenyij Pivovarov, az All Media orosz filmforgalmazó vállalat elnöke szerint valós félelem, hogy magas színvonalú és valódi értékeket közvetítő filmek is ebbe a kategóriába fognak esni és ezáltal a hazai közönség kisebb hányada fogja megismerni őket.
A tervezet szerint május 15-től nem kellene adót fizetni a hazai gyártású filmek reklámozása és támogatásai után. Ennek vélhetően mérsékelt hatása lesz a belföldi filmek minőségére, de annál nagyobb a bevételeikre.
Ezzel párhuzamosan szeretnék digitalizálni a tetemes mennyiségű orosz filmarchívumot is.
2012-ben 14, tavaly pedig 18 százalékkal nőtt a hazai filmek nézettsége, köszönhetően a Sztálingrád és a Legend No. 17 című filmek bemutatásának, melyek megnövelt állami hozzájárulásból készültek.
Megyinszkij, kultúrminiszter szerint végleges sikert majd akkor lehet elkönyvelni, ha a mozikban futó filmek legalább fele lesz orosz rendezésű. Ehhez persze újra kell építeni az egész ipart, mely még mindig nem heverte ki az 1990-es évek összeomlását, és persze több szakemberre és minőségibb művészeti iskolákra van szükség.