Nazarbajev elnök a Nemzeti Befektetők Tanácsának ülésén – állami szervek vezetői, a nagy nemzeti vállalatok irányítói, vállalkozók és az üzleti élet képviselői előtt – bejelentette: a Nemzeti Alapból 1 trillió tenge (nagyjából öt és fél milliárd amerikai dollár, 100 KZT ~ 0,55 USD) összeget különítenek el gazdaságfejlesztésre. Ebből már az idén 500 milliárd tengét használnak fel: a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 100 milliárdot különítenek el, az úgynevezett problémás hitelek kezelésére 250 milliárd tengét szánnak, míg 150 milliárddal az iparosítási és infrastruktúra-fejlesztési projekteket finanszírozzák. Ezeknek a pénzeknek a folyósítását az elnök ígéretei szerint már ezen a héten meg is kezdik, a pénz felhasználását pedig egy különbizottság fogja ellenőrizni.
A tanácskozáson Nazarbajev bejelentette azt is, hogy Kazahsztán erősíteni kívánja a hazai pénzpiacon nemzeti valutája, a tenge szerepét, ezért egy „dollártalanítási” programot is elindítanak. A tenge február elején 20%-os leértékelésen esett át (összehasonlításképpen: jelenleg 100 KZT ~ 121,3 HUF). Április 2-án lemondott a kazah kormány. Karim Maszimov, az eggyel korábbi kazah miniszterelnök vezetésével április 4-én megalakult az új kormány.)
Az elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kis és középvállalkozások továbbra is csupán a GDP 17%-át állítják elő. Az államfő elismerte ugyanakkor a pozitív változásokat is, és utalt például arra, hogy a kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak száma 8%-kal bővült, és mára elérte a 2,6 millió főt, a szektor éves növekedése pedig 3,3 %-ot tesz ki.
A helyzet javítása érdekében Nazarbajev intézkedéscsomagot jelentett be, amely egyfelől az OECD országok gyakorlatához igazodó feltételeket kíván kialakítani a vállalkozások számára, másfelől rugalmasabb állami szabályozással igyekszik könnyíteni a cégek működését. Egyebek között létrehozzák az üzleti ombudsman intézményét, és erősíteni kívánják a kazah vállalkozói kamara szerepét.
Kazahsztánnak a Doing Business lista első 30 helyezettje közé – vagyis az üzleti környezet feltételeit értékelő nemzetközi rangsor élmezőnyébe – történő bekerüléséről Nazarbajev elmondta: két olyan terület van jelenleg, az építőipar és a nemzetközi kereskedelem, ahol országának komoly előrelépést kell elérnie. Utóbbi kapcsán jelentős átalakításokat helyezett kilátásba a kazah vámszabályozás terén.
A tanácskozáson Bakitzsan Szagintajev miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy a korábbi terveknek megfelelően júniusban indul a kazahsztáni privatizáció második hulláma. Az ezzel kapcsolatos 2014-2016-ra szóló program elkészült, és meghatározták a magánkézbe kerülő vállalatok körét is. Nazarbajev elnök a gazdasági vezetők előtt bejelentette, hogy a kormány részéről Szagintajev miniszterelnök-helyettest jelölte ki a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos ügyek felelősének.
Lassul az ázsiai paradicsom
A kazah államfő a befektetések ütemének mérséklődéséről, a kis- és középvállalati szektor lassú fejlődéséről beszélt a múlt héten Asztanában. Nurszultán Nazarbajev közlése szerint 2013-ban a kazahsztáni közvetlen külföldi tőkebefektetések 9,7 milliárd dollárt tettek ki, ami 4 milliárddal kevesebb az előző évihez képest. Az elnök feladatul tűzte, hogy országa 2016-ban kerüljön be a legjobb üzleti feltételeket biztosító 30 állam közé, adta hírül az Inform.kz.
(Visited 1 times, 1 visits today)