Lavrov megcáfolta néhány nyugati politikus vádját, amely szerint Oroszország meg akarja szerezni Ukrajna dél-keleti régióit is. Moszkva nem készül ilyesmire, mivel ez ellenkezik az ország külpolitikai érdekeivel. Lavrov hangsúlyozta, hogy Ukrajna területén nincs orosz haderő és különleges ügynökök sem. Moszkva ellenzi békefenntartók küldését Ukrajnába, még ha ezt a döntést az ENSZ BT is hozza.
Ezzel egy időben a nyugati országok ahelyett, hogy segítenének a helyzet rendezésében, csak még inkább elmélyítik azt – jegyezte meg az orosz külügyminiszter:
“Ami a párhuzamokat illeti, nekünk mindig azt mondják: Koszovó egy különleges eset volt, mert ott rengetegen meghaltak. Vagyis ahhoz, hogy a Krím lakosságának elismerjék az elidegeníthetetlen jogait, annyi vérnek kell folynia, mint Koszovóban?”
Ahhoz, hogy az ukrán konfliktust meg lehessen oldani, a kijevi vezetésnek el kell ismernie a felelősségét a nép előtt és figyelembe kell venni minden régió érdekeit. Moszkvában a föderáció létrehozásában látják a megoldást. De ebben a kérdésben csak az ukrán nép dönthet – hangsúlyozta Lavrov.
Eközben Ukrajnában, habár felelősnek tartják Moszkvát a történtekért, szeretnék megőrizni Oroszországgal a „jó viszonyt”. Ezt a jelenlegi ukrán elnök, Arszenyij Jacenyuk jelentette be. Tegnap miniszterelnökként először látogatott az ország keleti régióiba, ahol már néhány hete folyamatosan tüntetnek. Donyeckben és Dnyepropetrovszkban megbeszélést tartott öt területi vezetővel, akiknek megígérte, hogy törvényt hoznak a helyi népszavazásról és figyelembe veszik az ország dél-keleti régióban élők véleményét az Alkotmány módosításánál.
Orosz nyelven tartott beszédében Jacenyuk megjegyezte, hogy a kormány nem szándékozik aláásni az orosz nyelvet, vagyis a nyelvtörvényt, amelyet a parlament 2012. július 3-án fogadott el, hanem az továbbra is hatályos lesz:
“A Kolesznyicsenko-Kivalov törvény hatályos. Ennek értelmében az orosz nyelv gyakorlatilag hivatalos nyelv. Én vagyok az első, aki azt szorgalmazza, hogy minden embernek meglegyen a joga azon a nyelven beszélni, amelyiken szeretne.”
Mindezek ellenére Ukrajna dél-keleti régióinak lakosai nem hisznek Jacenyuk szavaiban. Szombaton Luhanszkban több ezer ember ment az utcára, hogy a népszavazás kiírását valamint az orosz nyelv hivatalos államnyelvvé tételét követelje. Amíg erre nem kerül sor, a tüntetéseknek nem lesz vége – állítják a régió lakosai.