Az oroszbarát szakadár területet két oldalról próbálja védeni Ukrajna és Moldova. Kijev a Krím-félsziget elvesztése miatt fokozottan vigyázza határait, Chisinau pedig területi épsége és az uniós integráció miatt védi a vidéket.
Nicolae Timofti, Moldova elnöke a hadsereg emeltszintű készültségét jelentette be a belső veszéllyel szemben. A szociál-demokrata Victor Selin a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikkében elmagyarázta, országuk számára jelenleg Oroszország és a Dnyeszter-mellék jelent veszélyt. A Krím elcsatolása után Chisinau erősen aggódik, hogy a szakadár terület is hasonló sorsra jut. Különösen azért, mert 2006-ban, referendum formájában az ottani lakosság már döntött az Oroszországhoz csatlakozásról; hétfőn pedig Jevgenyij Sevcsuk, a Dnyeszter-mellék elnöke békés szakítást ajánlott Moldovának.
Bár Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt heti, John Kerry-vel folytatott, párizsi találkozója után kijelentette, a két fél közösen, Moldova területi épsége és semlegessége megőrzésével, törekszik megoldani a dnyeszter-melléki konfliktust. Ennek ellenére Moldova annyira aggódik, hogy a napokban radikálisok demonstrációt tartottak „Ez itt nem a Krím” címmel. Moszkva ugyanakkor nemcsak veszélyt, de segítséget is jelenthet Moldova számára, mégpedig a közelgő választások miatt. Sokan ugyanis elégedetlenek a kormányzó, uniópártiakkal. A szavazatok növelése érdekében jól használható egy esetleges, külső veszélyforrás rémképe.
Ezzel egy időben a szeparatista erők és az erőszak ellen Ukrajna megerősítette katonai jelenlétét a szakadár vidéken, ahol egyébként orosz csapatok állomásoznak még 1990-óta, amikor a régió kivált Moldovából (függetlenségét egyetlen állam sem ismeri el). Moszkva persze tiltakozik ez ellen, mondván Ukrajna blokkolja a Dnyeszter-melléket. Blokádról szó sincs, hiszen a kétoldalú határátlépés folyamatosan működik, a legnagyobb határátkelőnél, Kucsurgannál naponta 2000-3000-en kelnek át. Volodimir Kacsanovetszkij, a Dnyeszterfehérvári Határőrség szóvivője a Kyiv Postnak elmondta, az elmúlt 45 napban csupán 150 embert fordítottak vissza, a napi 3-4 ilyen eset teljesen átlagosnak számít. A biztonság azonban határozottan nagyobb, ráadásul az Egyesült Államok mostanában 10 millió dollárral segítette Moldovát határőrsége fejlesztésére.
A határátlépők beszámolói tovább árnyalják a képet. Szintén a Nyezaviszimaja Gazeta mai cikke számol be arról, hogy az ukrán határőrök a tiraszpolból érkezőktől kérik a határátlépéshez szükséges összeget (400 dollárt), majd szó nélkül elveszik tőlük és haza küldik őket. Az eljárás természetesen ezeket az embereket érinti a legérzékenyebben, mert nem tudnak találkozni a másik oldalon élő rokonaikkal, barátaikkal, üzletfeleikkel. A Kyiv Post szerint a Kucsurganba érkező ukrán tartalékosok pedig arról panaszkodnak, hogy az ígért tíz nap helyett már három hónapja szolgálatban vannak.
Bár sokan feltételezik, sőt inkább aggódnak amiatt, hogy a Krímhez hasonlóan, Moszkva a Dnyeszter-mellékre is ráteszi a kezét, egy ilyen lépés hatásai azonban nem egyértelműek. Először is Oroszországnak nincs közvetlen határa a vidékkel, tehát stratégiailag közel sincs olyan nagy szerepe, mint a Krímnek. Ha Odesszát szeretné megszerezni, azt a Krím-félszigetről sokkal könnyebben megteheti, mint innen. Ugyanakkor Moldova erősödő uniós kapcsolatai már lehetnek számára zavaróak.