Még fel sem ocsúdott a világ a Krím-félsziget elcsatolása miatt okozott sokkból, máris új terület felé fordul a figyelem. Nemcsak Oroszország, a többi nagyhatalom is a Moldovához tartozó Dnyeszter-melléki területre kezd összpontosítani. Április 10-11-én tartják Bécsben a konfliktus rendezését célzó 5+2 konferenciát, ahová Moldovát és a Dnyeszter-mellékét szemben álló felekként, Oroszországot, Ukrajnát és az EBESZ-t közvetítőkként, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat pedig megfigyelőként hívták meg. Az egyik főszereplő, a Dnyeszter-mellék azonban nem lesz ott, jelentette a ma reggeli Kommerszant elemző cikke.
Az orosz többségű régió 1990-ben vált ki Moldovából, ahol azóta orosz csapatok állomásoznak, de függetlenségét egyetlen állam sem ismeri el. A nemzeti érzelmeken kívül Tiraszpol több okból is Oroszországhoz szeretne csatlakozni, amelyről még 2006-ban népszavazáson döntött. Mivel Chisinau korábban megváltoztatta adórendszerét, a területről exportált termékek kizárólag Moldován keresztül, az előírt adók befizetésével szállíthatóak. Pár hónappal ezelőtt Kijev szigorította az orosz állampolgárok beutazását, ami gyakorlatilag a Dnyeszter-melléki terület minden második lakójára vonatkozik. Az érintettek a szigorítást ukrán blokádként élik meg, amit Ukrajna a Krímre hivatkozva ítél teljesen legitimnek.
A Nyezaviszimaja Gazeta szintén ma reggel megjelenő, elemző cikke szerint Moldova akár fel is adhatja a területet az uniós tagságért cserébe. Persze erősen kétséges, Moszkva mennyire engedi az uniós gazdasági kapcsolatok erősödését. Ezenkívül azonban, egy másik problémára, az Oroszországban élő moldáviai vendégmunkásokra is felhívja a figyelmet a cikk. Számuk körülbelül 600.000-re tehető, akik közül, ha csak 200.000-et haza küldenek, máris borulhat az őszi választásokra jósolt eredmény. Így ugyanis megközelítőleg szavazóinak 20 százalékát veszítheti el a jelenleg kormányzó, Európa barát vezetés és ez a szám a kormányváltáshoz is elég. Ez akár az integrációs politika megváltozásához is vezethet, amitől viszont erősen tartanak Chisinau-ban. Az uniós politika mellett ugyanakkor az orosz ellenesség is jelen van. Múlthéten például beszámoltunk az „Ez itt nem a Krím” elnevezésű tüntetés szervezéséről, vagy arról a képviselőről, aki az orosz műsorok betiltását javasolta a moldovai műsorszóróknak.
Az oroszok múlt heti lépéseiről is tájékoztattunk. Március 29-én Barack Obamának, 31-én Angela Merkelnek telefonon tett említést Vlagyimir Putyin a Dnyeszter-melléki területről, Szergej Lavrov pedig Párizsban John Kerry-nek. Az orosz elnök a terület „külső blokádjának” feloldásáról beszélt, amelyet a Kremlből kezdeményeztek. A terület rendezésével kapcsolatban pedig hatékony lépések megtételét hangsúlyozta.
Bárhogy is alakul a viszonyrendszer, egy biztos Jevgenyij Sevcsuk, a Dnyeszter-mellék elnöke ma beszédet intéz népéhez. Nem kizárt, hogy 2006-os döntésüket megerősítve, a Krímhez hasonlóan, ők is Oroszországhoz csatlakoznának.