Menekülnek a keresztények a Krímből

A Szovjetunió felbomlása után két részre osztották az Ukrán Ortodox Keresztények közösségét a Kijevi és a Moszkvai Patriarchátus között. A nagyobb, a moszkvai nem ismeri el a kijevi riválist, mivel az nem része az Ortodox világközösségnek. Éppen ezért a körülbelül 220.000 kijevi hívő kirekesztettnek érezte magát az orosz szimpátia miatt, ami a félsziget elcsatolása után félelembe csapott át.
A krími hívek vezetője, Kliment metropolita a The Moscow Timesnak (ismeretlen helyről, telefonon) elmondta, a papok családjai már elhagyták a félszigetet. Amint az orosz útlevél felvételére kényszerítenek, ők is elindulnak. A patriarchátus egyetlen szevasztopoli temploma gyakorlatilag már le van zárva, mert egy az oroszok ellenőrzése alatt álló ukrán katonai bázison helyezkedik el. Nemhogy a papokat, de senkit sem engednek be. Ezzel egy időben a moszkvaiak azzal vádolják a kijevi híveket, hogy az egyházi kincsekkel (ikonokkal, egyéb szent tárgyakkal) menekülnek a Krímből. A kijeviek erre azzal válaszolnak, hogy istentiszteleteiket a Moszkvai Patriarchátus felügyeli és olykor orosz katonák a prédikációt is megzavarják. Az Ukrán Ortodox Egyház feje, Filaret patriarcha arról tájékoztatott hétfőn Kijevben, hogy a krími vezetés biztosított, közösségüket békén hagyják. Ugyanakkor hozzátette, nehéz elhinni az ígéreteiket, mert egy dolog, amit ígérnek és más, amit tesznek.
Mindeközben a vallási tolerancia is megcsillant. A Krím-félsziget lakosságának 15 százalékát adó tatárok ugyanis a kijevi hívek rendelkezésére bocsátották mecseteiket, hogy megtarthassák szertartásaikat.