Az új kijevi hatóságok úgy döntöttek, hogy átformálják a naptárt. Mostantól kezdve az ukránok nem pihennek március 8-án és május 1-jén, ezek közönséges munkanapokká válnak. De megjelennek újak. Így február 20. a Majdan hősei és az utcai harcok áldozatai tiszteletére Szabadság Napjává válhat. Június 30. átalakul az Ukrán Államiság Helyreállítása Napjává annak emlékére, hogy 1941-ben a nácik elfoglalták Lviv városát, és Sztyepan Bandera kikiáltotta az ukrán államot. Ami Bandera születésnapját illeti, azt nem teszik munkaszüneti nappá, mert január 1-jén úgysem dolgoznak.
Új ünnep lesz július 8. is: az Ukrán Hadsereg Napja. 1667-ben ezen a napon zajlott le az orosz- lengyel háború egyik csatája – a Konotopi csata, amikor Rzeczpospolita szövetségben a Krími Kánsággal legyőzte az orosz hadsereget. A hatalomra került kijevi nacionalisták nem dicsekedhetnek sikerekkel, ezért úgy döntöttek, hogy legalább valamilyen tevékenység jeléül foglalkoznak a naptárral. Alekszandr Gyukov a Történelmi Emlékezet alapítvány igazgatója ezzel kapcsolatosan nyilatkozta:
“Nem mondhatják, hogy javul a nehéz gazdasági helyzet, az csak rosszabbodik. Nem mondhatják, hogy megszűnik a szembenállás az országban, az is fokozódik . Ahelyett, hogy egyesítették volna az országot, a kijevi hatóságok eltörlik a Szovjetunióhoz kapcsolódó ünnepeket, amelyek közösek az egész posztszovjet térség számára, és új ünnepeket vezetnek be, amikhez csak negatívan viszonyulhat az lakosság többsége.”
A törvényjavaslat szerzője Jevgenyij Nyiscsuk kulturális miniszter azt is javasolta, hogy töröljék le a Győzelem Napját, amit a „bolsevik megszállók győzelme napjának” nevezett. De végeredményben elvetették ezt a kezdeményezést. Akkor Nyiscsuk javasolta, hogy a második világháború befejezésének napját, május 8-át a szovjet megszállás áldozatai gyásznapjává nyilvánítsák. Új ukrán ünnepek bevezetése és a régiek eltörlése még jobban kiélezi a társadalmi szembenállást Ukrajnában – véli Szergej Pantyelejev elemző:
“Az ilyen intézkedések célja csak az, hogy hangsúlyozzák Ukrajna nyugati és dél-keleti része közötti különbséget, hogy ráerőszakolják a délkeleti részre a Bandera-szabványokat, és hogy megmutassák saját erejüket, ami csak irritálja az embereket.”
A változások érintik a vallási ünnepeket is: ezeket mint Európában a Gergely-naptár szerint fogják ünnepelni.
A törvényjavaslat hamarosan a Verhovna Rada elé kerül.