Börtön jár az ukrán állampolgárságért

Bizonyára ismerik a mozdulatlan világpolgár anekdotáját, aki soha nem lépte túl a falu határát, mégis három, vagy négy különböző birodalomban is lakott élete során. Úgy tűnik, hasonló sors vár a Krím-félsziget lakosságára is. A vasárnapi referendum óta feszített tempóban pörögnek az események és merülnek fel a megoldásra váró kérdések. Az állampolgárság a legújabb, jelenleg legaktuálisabb.
A Krím-félsziget és Szevasztopol lakóinak keddtől számítva egy hónapjuk van, hogy válasszanak az ukrán és az orosz állampolgárság között. Mivel az Orosz Parlament kedden elfogadta a Krím Oroszországhoz csatolását, az ott lakó ukrán állampolgárok oroszok lesznek. Az adminisztráció érdekében hivatalosan kérvényezniük kell az orosz állampolgárságot a hatóságoknál. Eddigi kettős állampolgárságuk érvényét veszti.
Bár Oroszország elismeri az ukrán-orosz kettős állampolgárságot, Ukrajna nem. Sőt, az ukrán törvények szerint 1700 hrivnyás (körülbelül 37.000 Ft) büntetés szabható ki arra az ukrán polgárra, aki megtartja orosz útlevelét. Ráadásul Viktor Janukovics elnök elűzése után törvényhozók azt is javasolták, hogy az állami hivatalnokokat maximum tíz év börtönbüntetéssel sújtsák ugyanezért.
A választást mindkét fél próbálja befolyásolni. Orosz részről kedvezőbb nyugdíjakkal és fizetéssel, valamint az esetleges kijevi szankciók során fellépő segítségnyújtással kecsegtetnek. Oroszok persze engedékenyebbek az ukrán útlevéllel kapcsolatban. A Krím miniszterelnöke, Szergej Akszjonov múlt héten azt mondta, így is, úgy is mindenki meg kapja az orosz útlevelet, akik ezt megtagadják, azok nem részesülnek az orosz előnyökből. Az orosz hozzáállással szemben az ukránok jóval szigorúbbak. Andrej Parubij, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tegnap jelentette be a vízumkényszert Oroszországgal és Ukrajna kilépését a Független Államok Közösségéből. Eszerint orosz állampolgár csak érvényes útlevéllel léphet be Ukrajna területére.
Hogyan is dönt ezek után a két tűz közé került krími polgár? Alekszandr Kinyev, moszkvai elemző a Kommerszant orosz napilap hétfői számában elmondta, a kétmilliós krími lakosság körülbelül 15-20 százaléka mondhat nemet az orosz állampolgárságra azért, hogy ne kelljen visszaadnia az ukránt. Ez a csoport elég nagy gondot okozhat majd az orosz vezetésnek. Nem szavazhatnak, útlevelüket erővel elvenni nem lehet és kitelepíteni sem lehet őket.