Miután tavaly novemberben egyértelműen kiderült, hogy Ukrajna nem csatlakozik az Európai Unióhoz lassan, de elszabadultak az indulatok. Ukrajnában két főirányzat rajzolódott ki: a nyugati és a nacionalista. Kettejük vitái újabb és újabb problémákat dobott a felszínre, ezek közül az egyik: mi legyen a Krím-félszigettel? A két nagy véleményen kívül a külpolitikai szereplők is állást foglaltak. Miközben ők hivatkoztak Kissingerre, Brzesinkire, a történelemre, a stratégiára, maga a Krími Autonóm Köztársaság is lépett: március 16-ra referendumot írt ki, mondván önállóan szeretne dönteni.
Az ezt követő röpke egy hét alatt megint csak két markáns nézet formálódott: a jobboldali Pravij Szektor növekvő szorításából szeretne szabadulni,
vagy inkább a gaz orosz medve által lett megfélemlítve a Krím.
A külpolitika pedig visszafogottan, de forrongani kezdett. Mindenki tárgyalt vagy személyesen, vagy telefonon egymással. Szóba kerültek lépések, szankciók, Oroszország kizárása a G8 csoportból.
Akárhogy is történt, éjjel döntött a Krím-félsziget, elsöprő többséggel (83,1 százalékos részvételi arány mellett 96,77 százalék szavazott igennel) Oroszország mellett tette le voksát.
Hogy most mi lesz? Az Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői egy hónapot adnak Moszkvának, az ukrán Unian.net két hetet, hogy véghezvigye a csatlakozást. A felszínt nézve erősen igazuk lehet. Oroszország egyik vezető napilapja,a Kommerszant mai számában a következőkről értekezik: milyen lehetőségeik vannak a krímieknek az orosz nyugdíjrendszerben, rendben elindul a turista szezon a félszigeten, a Krímnek új atomreaktorra és gázvezetékre van szüksége Oroszországból, stb. Ezzel egy időben, a leginkább független, Nyezaviszimaja Gazeta ugyanakkor nem zárja ki az erőszakos akciók lehetőségét a félszigeten és beszámol a lehetséges nyugati szankciókról, illetve Oroszország izolálásáról: Európa alternatív gáz lehetőségeket keres, valamint a Szocsiba tervezett G8 találkozó helyett, Londonban gyűlhetnek össze a G7-ek.
A RIA Novsoztyi pedig sorra hozza a referendumot el nem ismerő híreket, beállt már a sorba: Japán, Kanada, Grúzia, Nagy-Britannia, stb. Az ukrán sajtó pedig a szavazással kapcsolatos törvénytelenségekről, a hadügyi törvény ma napirendre kerülő változtatásairól, utcai megmozdulásokról, stb. ír. Ez van 2014. március 17. reggelén. Mi lesz ezután? Figyeljük, elmeséljük.