A népirtással és több más háborús bűncsekeménnyel vádolt szudáni elnök hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát, de az egyik l tanácsadója konkrét tényként közölte, hogy a pártja a 70 éves elnököt fogja jelölni a következő évben esedékes elnökválasztásra. Ibrahim Ghandour, az NCP alelnöke elmondta, hogy a párton belül négy személy közül lehetett választani. Az 522 leadott szavazatból al Bashir elnök 266-ot szerzett meg. Ezzel pedig minden akadály elhárult, hogy a párt ne őt indítsa 2015-ben.
Omar al Bashir elnök 1989-ben puccsal került hatalomra. Elnöksége alatt a világ egyik legkeményebb diktatúráját hozta létre, az ország egész területére kiterjesztette az iszlám jogrendet, korlátozta a szólásszabadságot, az emberi jogokat és kegyetlen eszközökkel lépett fel az ellenzékkel szemben. Szudánban mind a mai napig gyakoriak a kínzások és az önkényes letartóztatások. A szudáni titkosrendőrség az egész lakosságot megfigyelés alatt tartja és az ellenállás legkisebb jelére lecsap. A szudáni hadsereg pedig fellép az országban élő kisebbségek képviselői ellen, ha kritizálni merészelik az elnyomó rezsimet.
Szudán ellen számos nemzetközi szankció is érvényben van, ami miatt az ország gazdasága romokban hever. Al Bashir elnök ellen pedig a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsot adott ki, a 2002-ben történt darfuri népirtás miatt. Az elnök ezért számos országba nem léphet be, mert őrizetbe vennék. A nyugati nagyhatalmak jelezték, hogy addig tartják fenn a szankciókat Szudán ellen, amíg Bashir elnök nem távozik a hatalomból.
Az észak-afrikai ország a szomszédival sem ápol jó viszonyt. Egyiptommal és Etiópiával rendszeresek a nézeteltérések a Nílus miatt. Dél-Szudán függetlenné válása óta pedig gyakoriak a fegyveres összecsapások a két ország között.