Az ENSZ Fejlesztési Programjában nem túl elismerően jellemzik Angola aktuális gazdasági helyzetét, azt állítják, hogy az afrikai ország lakosságának 36 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ezzel együtt igaz, hogy a világ egyik leggyorsabban – 5,1 százalékkal – növekvő gazdaságával rendelkezik Angola. Az életszínvonal még fájóan alacsony szinten áll, Afrika ötödik legnagyobb gazdaságában a lakosságnak csak 37,8 százaléka jut áramhoz, biztonságosan ivóvízhez pedig az emberek 34 százaléka fér hozzá. A 25 év alattiak 60 százalékának nincs munkája, munkahelye. Az angolai kormányzatnak már van válasza, törekedni igyekszik a gazdaság diverzifikálására. A különösen nagy kőolajvagyon – a napi termelés 1,85 millió hordó, az éves olajbevétel 60 milliárd dollár – egyelőre nem sok előnyt kínál az országnak. Kevés munkahelyet hozott létre a kitermelés és feldolgozás – az olajipar angolai foglalkoztatottjainak az aránya 1 százalékot tesz ki csupán -, nőttek az egyenlőtlenségek és elszaporodtak a korrupciós vádak. Angola exportjának 95 százalékát az ásványi termékek alkotják, a GDP 45 százalékát az olajtermelés biztosítja, míg az állami bevételeknek a 80 százalékát. A fekete arany mellett a nyers gyémánt is szerepet játszik az ország felemás gazdagságában, a Diamond cég éves angolai termelésének értéke eléri a 650 millió dollárt. Kézzelfoghatóbb és közvetlenebb – bár önmagában eléggé csekély – haszna az országnak a mezőgazdasági termelésből van, ennek a szektornak a növekedési üteme Afrikában a leggyorsabb.
Mérleg készült a gazdagok szegénységéről
Élelmük inkább csak az elkövetkezendőkben lesz, elegendő hasznuk legfőbb értékeikből – az olajból és a gyémántból – pedig változatlanul nincs. Angola friss statisztikai adatai egyszerre szólnak a gazdagságról és a szegénységről.
(Visited 1 times, 1 visits today)