Az 1965-ös Monacói nagydíjon debütált a Forma-1-ben, a Braham istállóval, ahol csapattársa az alapító, Jack Brabham volt. 1967-ben szintén Monte Carloban szerezte meg első futamgyőzelmét és a szezon végén, 55 ponttal megnyerte első és egyetlen világbajnoki címét.
1968-tól csapatot váltott és visszavonulásáig a McLarennél versenyzett és két alkalommal végzett harmadik helyen a bajnokságban. 1974-es Amerikai nagydíj után vonult vissza a Forma-1-ből.
Pályafutása 10 éve alatt, 112 versenyen állt rajthoz, 33 alkalommal végzett a dobogón, 8 futamgyőzelmet szerzett és 34 versenyt idő előtt fejezett be. Pole pozícióból mindössze egy futamon indulhatott és kilenc alkalommal jegyezték a leggyorsabb kört neve mellett.
A “Medve” becenevet, hallgatag, de ugyanakkor gyors és indulatos stílusa miatt kapta, de ugyanakkor nagy megbecsülés övezte.
Az 1980-as években Túraautó-bajnokságokban indult.
1992. október 4-én a Bathursti túraautó versenyen szívinfarktust kapott, amelybe belehalt.