Hunt arra a tervre mondott nemet, amelyet az Északi Terület vezetése nyújtott be, miszerint évente ötven darab bordás krokodilt ejthetnek el évente a fizető vadászok. A környezetvédelmi miniszter azzal indokolta döntését, hogy ez a “sport” kegyetlenséget és embertelen viselkedést idézhet elő a vadászat során.
Nem ez az első eset, hogy felmerül a krokodilvadászat engedélyezése. Mivel tilos a krokodilokra vadászni, így a faj meglehetősen elszaporodott, egyes példányok akár hétméteresre és körülbelül egytonnásra is megnőhetnek.
Az észak-ausztráliai tengerpart mocsaraiban és folyóiban honos, az édes és sós vizet is jól tűrő Crocodylus porosust az 1970-es években helyezték védelem alá, napjainkban 150 ezer példány élhet belőle Ausztráliában. Az országban évente egy-két ember esik krokodiltámadás áldozatául.
A tartomány kormánya szerint a döntést rossz tanácsok okozhatták, ugyanis évente körülbelül 500 krokodilt ejtenek el, a fizető vendégek pedig igazán nem adnának túl sokat hozzá ehhez a számhoz. Továbbá fontos érvnek tartották a szafarik melletti kampányban azt, hogy ez a fajta turizmus munkahelyeket teremt és a helyi – meglehetősen szegény – lakosságnak ez igazán sokat segítene anyagilag.