Hajók helyett sokszor már légi úton, hivatalos vízummal és útlevéllel “csempészik” az áldozatokat az emberkereskedők.Elméletileg ez persze nem számítana embercsempészetnek, hiszen érvényes okmányok birtokában nem fordítják vissza az utasokat, de az már bűncselekmény, ha ezeket a dokumentumokat áruba bocsátják. A feketepiacon egyes becslések szerint 16,000 dollárt, azaz 3,3 millió forintot is ér az ausztrál vízum. Az árban “benne van”, hogy nem a veszélyes tengeri útvonalon, hanem repülőgéppel érkezzenek a szigetországba. Ezzel a módszerrel pontosan azt a kiskaput játszák ki, hogy a nyáron meghozott, szigorú szabályozásban foglaltak szerint csak a tengeri úton érkezők nem kaphatnak menekülti státuszt, a légi utat választókra viszont nem térnek ki, tehát jogosultak lehetnek.
Az ABC ausztrál hírügynökség számolt be egy Kuala Lumpurban, Malajzia fővárosában készített titkos felvételről, amelyen egy bizonyos iraki Abu Tarek próbál üzletet kötni potenciális ügyfelekkel. “Egy igazi ausztrál vízum… Az önök nevére kiállítva, egyenesen a nagykövetségről.” Tarek mesélt arról is, hogy egyik legutóbbi ügyfele a bahreini nagykövetségről kapta az útlevelét és amint Ausztráliába ért, azonnal menekülti státuszért folyamodott. “Már sokan érkeztek Ausztráliába és Új-Zélandra is olyan útlevéllel, amit Bahreinben vagy Ománban adtak ki.” Tarek tanácsa szerint a felszállás után érdemes megsemmisíteni az útlevelet. Főleg libanoni ügyfeleket említett, amit a számok is igazolnak, ugyanis a tavaly majdnem kétszer annyi libanoni kért menekülti státuszt ausztrál repülőtereken, mint az azt megelőző évben.
Az ABC riporterei saját nyomozásba kezdtek az üggyel kapcsolatban és egy jó ideje működő embercsempész hálózat meglétét sejtik a háttérben. Korábban tengeri utakat használtak, azonban számos alkalommal tragédiába torkollott a vállalkozás, ugyanis több hajó, fedélzetén több tucat emberrel a tengerbe veszett. Több iraki állampolgár is részt vesz ezekben az üzletekben, egyikük Hussain Hamid Aboudi, becenevén Saleh, például egy jakartai börtönből mozgatja a szálakat. A riporterek találkoztak egy libanoni menekültek, Abdullah al Qisi-vel is, aki a börtönben találkozott Salehhel. Elmondása szerint kiskirályként él Jakartában és hiába van elítélve, rengeteg készpénze van és 6-7 mobilja, melyen folyamatosan üzletel.
Az indonéziai rendőrségnek tudomása van Saleh kapcsolatairól, azonban az ABC riporterei szerint a mindent átszövő korrupció miatt nem tesznek semmit. Saleh a rendőrség szerint, mivel börtönben van, nem képes ilyen folyamatok irányítására, de természetesen igényt tartanak az ABC bizonyítékaira. Julie Bishop, ausztrál külügyminiszter azonban az ügy kivizsgálását ígérte.