Az történt ugyanis, hogy egy nyugat-ausztráliai egyetem kutatócsoportja rájött, hogy nem mindenhol egyenlő a gravitációs vonzás a földön. Ugyan alapvetően is ismert volt, hogy különböző pontokon mérhető minimális eltérés a vonzásban, az első kísérlet, amely extrém pontossággal mutatja meg a vártnál szélsőségesebb különbségeket, csak most készült el.
A kísérletben a föld 80%-át próbálták meg feltérképezni, ami azt jelenti, hogy összesen hárommilliárd pontot vizsgáltak, 250 méteres felbontással. Ezen pontok kiszámítása egy mezei számítógépnek pontonként 5 másodpercbe telne, ám a kísérletben felhasznált szuperszámítógép 3 hét alatt be is fejezte a kalkulációt és felrajzolta az elkészült térképet.
“A hagyományos fizikai modell szerint a gravitáció 9,7803 m/s2 (Egyenlítő) és 9,8322 m/s2 (pólusok) között változik, azonban a szuperszámítógép más eredményre jutott. A Jeges-tenger felszínén például 9,9337 m/s2-es értéket, míg az egyik perui hegyen 9,7639 m/s2-es gravitációt mértek (pedig Peru vagy 1000 km-rel délebbre van az Egyenlítőtől, azaz a magasságkülönbség nem magyarázza ezt a viszonylag kicsi gravitációs értéket)” – írja a HVG.