Az érdekes a tanulmányban az volt, hogy ez a jótékony hatás akkor is fennált, ha beszámították a D-vitamin-szintet is, amelyet a nap hatására termel a szervezetünk. Így arra kell következtetnünk, hogy valami más mechanizmus okozza ezt a hatást.
A kísérletet Dr. Andrew Kemp vezette, a melbourne-i Királyi Gyermekkorház kutatója. Összesen 415 gyerek vett részt a felmérésben és születésüktől kezdve, egészen 16 éves korukig vettek részt különböző vizsgálatokon. Feljegyezték azt, hogy átlagosan mennyi időt töltenek a napon és, hogy szenvednek-e az említett betegségekben.
Bár nem sikerült erős kapcsolatot kimutatni az allergiás megbetegedések és a napfény hatása között, azt viszont igen, hogy akik 16 éves korukban a nyári hónapokban naponta legalább négy órát töltöttek a napon, jelentősen alacsonyabb volt a szénanátha és az ekcéma kialakulásának kockázata.
A Paediatric Allergy and Immunology internetes számában megjelent tanulmány szerzői egyelőre nem tudják megmagyarázni a napfénybehatás védőhatását. Korábbi kutatások ugyan kimutatták, hogy az UV-expozíció elfojthatja az immunrendszer működését és a gyulladásos tevékenységeket, ez azonban nem magyarázza a szénanáthára gyakorolt hatást, mely esetében a gyulladás helye nincs közvetlenül kitéve az UV-sugárzásnak. A kutatók mindenesetre az UV-sugárzás és a D-vitamin expozíciójának további vizsgálatát sürgetik, mielőtt a napfénybehatást ténylegesen javasolni lehetne az allergiás megbetegedések gyakoriságának csökkentésére – derült ki a betegszoba.hu hírportálról.