Patikatisztaság Afrika közepén! (helyszíni riport)

Noha utunk végéhez érünk lassan, Ruanda egyik, talán elsőre hihetetlennek tűnő jellegzetességéről még nem ejtettünk szót – eddig. Szemetet találni az utcán ugyanis nem egyszerű, nem csupán az (egyébként tökéletes minőségű) utak és járdák, de még a csapadékelvezető csatornák is tiszták. Minek köszönhető mindez? Az állandó takarításnak, a komoly büntetési tételeknek és a hónap végén tartott kötelező „utcatisztításnak”. Igen, Ruandában minden hónap utolsó szombatja közös programmal, az utcák, terek takarításával, a környezet rendbetételével zajlik. A program a népirtásból felálló állam egyik eszköze a továbblépéshez, a nemzeti egység megteremtéséhez. Ezen a szombaton még maga az elnök, Paul Kagame is takarít, az eredmény pedig tényleg elképesztő.

Segíti továbbá a tisztaság megőrzését az utcák folyamatos rendbetétele is, mely főként Kigali frekventáltabb részeit érinti, továbbá a kiemelt rendőri jelenlétnek köszönhetően a valódi visszatartó erővel bíró büntetési tételek is sokat nyomnak a latba: egy 0,5 literes műanyagpalack eldobása mintegy 20 ezer frankos, azaz körülbelül nyolcezer forintos büntetési cédulát vonhat maga után.

De nem csupán a folyamatos takarítás és odafigyelés miatt emelhető csak ki az ország. 2007-ben San Francisco városa betiltotta a műanyag szatyrok árusítását és használatát. Ugyanebben az évben Ruanda is így tett, ezzel első országként betiltva használatukat, egyértelműen károsnak titulálva gyártásukat.

Sokat mondó információ, hogy hosszú ideig kellett keresgéljük az első műanyagpalackot az utcán, és bár a hét minden napján üzemelő Kirimonko piac környékére a nap végére ráfért a takarítás, vélhetően az illetékesek ezt el is végezték.

Kigali erőfeszítéseit még az ENSZ is díjazta, mikor 2008-ban a városnak adományozta a Habitat Scroll of Honour-díjat, a modell-értékű döntései, a környezet védelmét célzó intézkedései miatt. (Fotók:Tarrósy István)