Időtlen rabszolgaság – könyvbemutató az Európa pontban

Először dr. Lux Ágnes gyermekjogi szakértő ismertette a kiadványt, utalva arra, hogy a világon 36 millió, Magyarországon pedig 36.000 embert érint a kérdés.A rabszolgaságnak napjainkban több típusát különböztetik meg a szakértők: adósrabszolgaság, szexuális kizsákmányolás, ház körüli rabszolgaság és szerződéses rabszolgaság a főbb kategóriák de létezik például háborús rabszolgaság sőt a kényszerházasság is ide tartozik.A legtöbb áldozat nő és minden ötödik 18 év alatti. Mindennek ellenére a bejelentet esetek száma Magyarországon nem éri el a százat évente.

A hiánypótló mű – mely egy külföldi kiadvány alapján készült, magyar vonatkozásokkal és esetekkel kiegészítve – hazai kiadásának szerzői : Mihalkó Viktória, dr. Szabó Mónika és dr.Haidegger Mariann .A könyvet a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével adták ki .A kézikönyvet néhány példányban nyomták csak ki, viszont ingyenesen letölthető. A szerzők reményei szerint az országban sok helyen az általános iskolák felső osztályaiban és a gimnáziumok első éveiben fognak a tanárok órákat tartani belőle. A könyv tartalmaz a különböző korú gyerekek esetében alkalmazható óravázlatokat is. Nem külön tárgyként ajánlják a témát, azt szeretnék, ha a könyv egyes elemei a legtöbb tantárgy oktatása során, de főleg a történelem, erkölcstan, földrajz,filozófia, hon-, és népismereti órákon. az osztályfőnöki foglalkozásokon lennének hasznosíthatóak.
A kiadványban részletesen ismertetik a jogi szabályozásra vonatkozó háttér információkat és az egyetemes emberi jogokat is bemutatják.Külön fejezet foglakozik a rabszolgaság történetével, a korai időktől napjainkig, beleértve a koncentrációs táborokat és kényszermunkatáborokat. Kifejtik a rabszolgaság és a kizsákmányolás közötti különbséget és azt, hogy a piacokért folyó versenyben a gyártók és kereskedők igyekeznek minimalizálni a költségeket.Ekkor jelenik meg a munkaerő kizsákmányolásának veszélye, ami már rabszolgaságot eredményezhet. A legveszélyeztetettebb csoportok: nők, gyermekek, bevándorlók, menekültek, cigányok, LMBT (leszbikus, meleg,biszexuális,transznemű) emberek és a fogyatékossággal élők.
A társadalom mit tud tenni a helyzet megváltoztatásáért? Talán ez a legfontosabb kérdés, amire a szerzők szintén válaszolnak.