Szingapúr egy főre jutó GDP-je ma meghaladja az 57 ezer dollárt – ez ezer dollárral több mint az Egyesült Államoké és négyszerese Magyarország teljesítményének. Amikor Li 1959-ben a brit gyarmat miniszterelnöke lett, Szingapúr nem volt más, mint Őfelsége flottájának távol-keleti bázisa. Ma Délkelet-Ázsia pénzügyi és technológiai központja, melynek egyetemei ezerszám vonzzák a külföldi fiatalokat.
A gazdag kínai családból származó Li Angliában folytatta tanulmányait. Járt a London School of Economics-ra és tanult Oxfordban is. Hazatérve jogász lett és politikus. Megszervezte a PAP pártot, mely azóta is hatalmon van Szingapúrban. A rend és a fegyelem fontosabb, mint a szabadságjogok – ez volt az álláspontja, és ezt igen határozottan képviselte otthon és külföldön egyaránt.
Kiváló kapcsolatokat épített ki a kommunista Kínával éppúgy, mint Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal. A nála 20 évvel idősebb Deng Hsziaoping, a kínai reformok atyja, nem szégyellte bevallani, hogy sokat tanult tőle. Thatcher asszony azt mondta, hogy egyetlen miniszterelnököt csodált igazán, és ez Li Kuan Jü volt. Szingapúr kormányfőjének fontos szerepe volt abban, hogy Kína és az Egyesült Államok közelebb került egymáshoz, és az antikommunista Nixon elnök 1972-ben ellátogatott Pekingbe, hogy találkozzon Mao elnökkel a Kulturális Forradalom kellős közepén.
Li Kuan Jü elsőként ismerte fel a globalizáció fontosságát és hazáját ennek kelet-ázsiai központjává tette. Haláláig fontos szerepet játszott Szingapúr életében, melynek miniszterelnöke jelenleg nem más, mint az ő fia. Aki könnyek között jelentette be kínai, maláj és angol nyelven édesapja halálát a televízióban: Szingapúr alapító atyja eltávozott, de életműve tovább fejlődik mint egy olyan városállam, melynek az egy főre jutó GDP-je magasabb mint Amerikáé.
Fotó: Europress AFP Images