Mintabörtön Ruandában?
Nem tudjuk a pontos adatokat, hányan lettek bebörtönözve a 20 évvel ezelőtti ruandai genocídiumban való részvételük okán, az azonban világos, hogy a büntetés-végrehajtás rendszerét is határozottan szervezte meg, fejleszti tovább a kormányzat. A déli tartomány egyik nagy börtönében jártunk. Itt 7500 ember tölti büntetését, köztük a „VIP szárnyban” heten a Sierra Leone-i Speciális Bíróság (SCSL) által elítélt volt parancsnokokként, magas rangú tisztekként, akik 1996. november 30-át (az elefántcsontparti Abidjan-ban aláírt békemegállapodást) követően háborús bűnőket követtek el Sierra Leone területén. Írta: Tarrósy István
A Nyanza Börtön és Korrekciós Központ „VIP-szárnya” a laikus látogató számára igazán meglepő körülményeket biztosít a bentlakóknak: többek között minden nap telefonálhatnak (persze felügyelet mellett) családtagjaiknak, külön szerződött szakács főzi az ebédjüket, tanulhatnak és diplomákat szerezhetnek amíg raboskodnak, tágas és tiszta cellákban élnek, számos tv-csatorna közül választhatnak filmeket, műsorokat maguknak. A börtönparancsnok SSP Edward Wakubirwa kiemeli, hogy természetesen a nemzetközi szabályoknak, követelményeknek megfelelően kell mindezeket e speciális raboknak biztosítaniuk.
Az érezhetően magasan kvalifikált, angolul is remekül beszélő igazgató készségesen vezeti körbe csoportunkat. Külön meg akarja mutatni nekünk mindazokat a tevékenységeket, melyeket a börtönben a rabok végezhetnek. Közöttük egyébként sokan a genocídiumban való részvételük miatt, akár kitervelőkként, gyilkosokként, akár „ideológiailag diszorientáltként” (aki nem fogadja el, hogy volt genocídium az országban) kell, hogy hosszú éveket üljenek.
A Ruandai Korrekciós Szolgálat (RCS) által működtetett börtönökben fontos elvárás a kibékítés/megbékélés elősegítése, ezért olyan korrekciós programot valósítanak meg, melynek része a helyi közösségek számára végzett munka (pl. épületek felhúzása, utak építése, tiszítása, termőföldek művelése), valamint a kosárfonás, a sportolás, a hitélet, előadások hallgatása, általában a tanulás és fizikai-lelki épülés, mellyel a börtönéveket követően reintegrálódhatnak a társadalomba.
Az igazgató a börtöntől nem messze elvezet minket az általa létrehozott „börtön konyhakerthez”, ahol a rabok művelik meg és öntözik azokat a földeket, ahol különféle zöldségeket termesztenek, melyekkel így kiegészíthetik mindennapi étrendjüket. A főzéshez egyébként biogázt használnak.
A 2001-ben felállított tradicionális közösségi „Gacaca-bíróságok” által 2002 és 2012 között elítélt több mint egymillió bűnös közül sokan ülnek a korrekciós börtönökben, így Nyanzában is. (A gacaca szó jelentése: üljünk le, vitassuk meg.) Ugyan ellentmondásos e helyi bírói fórumok megítélése a nemzetközi közösségen belül, a ruandaiak – sokan az elítéltek maguk is – mégis fontosnak tartják a szerepüket, hiszen megbékélésre csak úgy kerülhet sor, vélekednek, hogy a helyi közösségek kibeszélik, (legalább részben) feldolgozzák a végrehajtott elképzelhetetlen szörnyűségeket, az ezek által okozott traumát. A tradicionális bíráskodásnak (pl. öregek/idősek tanácsa) évszázadokon keresztül elvitathatatlan jelentősége volt az afrikai népcsoportok mindennapjaiban. (A szerző fotói)
